Visszalépett a kormány: már nem az a célja, hogy az év derekán megkezdett víziközmű-államosítást keresztülverje az önkormányzatokon. Ugyanakkor még senki nem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek – az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket.

Az infláció és a dráguló energiaárak ellenére nagyságrendileg ugyanannyi család ugyanakkora keretből részesült idén is szociális alapon kiutalt tűzifából, mint például 2019-ben – derül ki az Agrárminisztérium szombati közleményéből.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több olyan szennyvízkezelést és vízügyi infrastruktúrás korszerűsítő uniós projektet vizsgált, amelyeknél a gyanú szerint visszaéltek az uniós forrásokkal. Az OLAF nyomozói több ügyet tártak fel – Magyarország is érintett – , és megállapításuk szerint összesen 19,5 millió eurót csaltak ki az uniós adófizetőktől.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, nem támogatja, hogy a főváros, a fővárosi kerületek és az agglomeráció vonatkozásában a járóbeteg-szakellátás kötelezően állami feladattá váljon.

Az elmúlt években 319 milliárd forintból épültek, illetve újultak meg óvodák Magyarországon – mondta Rétvári Bence országgyűlési képviselő a Pest megyei Márianosztrán a felújított Kistücsök Óvoda átadóünnepségén.

A mohácsi közgyűlés ellenzéki csoportja először a magyar hatóságoknál tett feljelentést, miután azt feltételezték, hogy néhány uniós pályázat megvalósításánál korrupció gyanúja merült fel a kifizetéseknél.

Mindent megtett Dunaföldvár önkormányzata, hogy a rezsidíjak emelkedéséből származó többletköltséget csökkenteni tudja, de sajnos ez sem volt elég.

Jó árért, de legalább egy hasznos tanácsért fordult az MVM-hez a legnagyobb önkormányzati érdekképviseleti szervezet vezetője, amiatt aggódva, hogy jövőre kigazdálkodhatatlan áron jutnak csak gázhoz és áramhoz a települések.

Nemény András azt kérte, hogy az önkormányzatok és szervezeteik is hatósági áron kaphassák az energiát.

A családokat, időseket és a helyi mikrovállalkozásokat segítő, több mint kétszázhúszmillió forintos, átfogó intézkedési tervről döntött rendkívüli ülésén a makói képviselő-testület.

Nem szívesen teszik ki magukat az energiapiaci ingadozásoknak a nagyobb gazdasági szereplők – fogalmazott az Index megkeresésére Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője annak kapcsán, hogy egyre több önkormányzat – köztük Budapest is – kiszolgáltatott helyzetbe került, és napi áron csak beszerezni az áramot.

Nemrég jelent meg az a rendelet, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak a közvilágítás korlátázására. Ennek apropóján a Telex körbekérdezett több kisebb-nagyobb települést azt tudakolva, hogy kívánnak-e élni a kormány által nyújtott lehetőséggel. Lesznek-e időszakok, amikor egyes települések elsötétülnek, vagy akkor is égnek majd a lámpák az utcán, ha abba az önkormányzat belerokkan? A beérkezett válaszok eltérők, viszont a többség veszélyesnek tartja a közvilágításon való spórolást, míg másoknak ez maradt az utolsó eszköz, hogy kicsit szorítsanak a költségvetésükön.

A hamarosan megszűnő tárca jelenlegi államtitkára olyan választ adott, amely alapján a kormánytól nem remélhetnek több pénzt.

Gigantikus présben a helyhatóságok. Százmilliárdos tehertől szabadulnának a városok. Mentőöv a fuldokló településeknek. Ismerősen csenghetnek ezek és ehhez kapcsolódó híradások az elmúlt időszakból: a jelenlegi rezsiválság jelentősen megnövelheti az energiával kapcsolatos kiadásokat, pedig a koronavírus járvány már a bevételi oldalról (is) érzékenyen érintette helyi költségvetéseket.

Az önkormányzatok is gyötrődnek a megemelkedett energiaárak miatt, az ötezernél több lakosú településeken menedzsmentterv készül az energiamegtakarításhoz szükséges döntésekről – mondta Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Siófokon.

Hamarosan teljesen kiürülhet a MOL Aréna Sóstó – rengeteg pénzt spórolhat meg így a fehérvári önkormányzat.