Az önkormányzatok is gyötrődnek a megemelkedett energiaárak miatt, az ötezernél több lakosú településeken menedzsmentterv készül az energiamegtakarításhoz szükséges döntésekről – mondta Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Siófokon.
A menedzsmentterv, amiről Dukai Miklós beszélt, tartalmazza a település kötelező és önként vállalt feladatait, és azt, hogy milyen, a működésük teljes vertikumát érintő intézkedéseket készítenek elő a spórolás érdekében.
Az államtitkár utalt arra, hogy a kormány már több, a kormányzati intézményekre vonatkozó döntést hozott az energiafelhasználás korlátozásáról, a hivatalok nyitva tartásáról vagy az igazgatási szünetről, ugyanakkor a nagy intézményfenntartó önkormányzatok gondjait is érzékelve Balla György miniszteri biztos vezetésével a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Technológiai és Ipari Minisztérium delegáltjainak közvetítésével egyeztetéseket kezdett velük. A tárgyalásokról előterjesztés készül a kormánynak.
Dukai Miklós a közvilágítás működtetésével elérhető megtakarításról azt mondta, a települések eltérő helyzete miatt ebben központilag „nem lehet egységes iránymutatást adni”. Különböző önkormányzati gyakorlatokat látnak: vannak települések, amelyek az éjszaka egy részét érintően a közvilágítás lekapcsolásáról egyeztetnek a szolgáltatókkal, mások trafókörzetenként kérnek könnyítést, bizonyos lámpatestek lekapcsoltatását tervezik, vagy technológiai újításokat szeretnének.
Az államtitkár jelezte: tudnak arról, hogy a szolgáltatók néha „bicskanyitogató stílusban” kommunikálnak az önkormányzatokkal, vagy nem is válaszolnak az üzeneteikre. Egyes szolgáltatók pénzt kérnek az önkormányzatoktól a lámpatestek kikapcsolásáért, egyikük néhány héttel ezelőtt ezért a munkáért még négyezer forintot, ma már húszezer forint plusz áfát kér lámpatestenként. Dukai Miklós felvetette, hogy e feladatok elvégzésére érdemes lenne minősített villanyszerelőktől is árajánlatot kérni.
Az államtitkár a gázbeszerzésekkel összefüggésben azt javasolta, hogy a települések csak rövid távon szerződjenek a szolgáltatókkal, vagy mozgó áras megállapodásban gondolkodjanak, nehogy „beleragadjanak a magas árba”.
Az uszodák fenntartására is kitért Dukai Miklós. Beszámolt arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkársága külön egyeztetéseket folytatott a vízi sportok szakszövetségeivel és a településekkel, ennek eredményeként egy regionális rendszerben 49 önkormányzati és 25 állami fenntartású uszoda az év végéig kaphat támogatást a nyitvatartásra. Ezekben a létesítményekben olyan sportolói felkészítés folyik, hogy ha néhány hét kimarad a felkészülésben, „életek munkája megy a kukába”.
Az energiaválsággal összefüggő kormányzati intézkedés az is, hogy a tao-pénzek nagyobb részét lehet működtetésre költeni, s ezen kívül megkönnyítik az önkormányzatok hitelfelvételét, ha a pénzt energetikai korszerűsítésre fordítják.
Réthy Pál, a tárca közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára szerint a jelenlegi inflációval, energiaválsággal sújtott gazdasági, munkaerőpiaci helyzetben nem várható a közfoglalkoztatás további, számottevő csökkentése, a kormány jövőre a mostani létszámnak megfelelő foglalkoztatást tűzte ki célul. Rámutatott arra, hogy a jövő évi program március 1-jén indul, a Start munkaprogram előirányzott összege 110 milliárd forint, „minden idők legkisebb közfoglalkoztatotti büdzséje”. A közfoglalkoztatotti bér a minimálbér fele lesz. A tervek szerint a járási programokban 31 ezer, az országosban 10 ezer, a hosszabb időtartamúakban 28 ezer embert foglalkoztatnak majd, az egyéb mintaprogramokban részt vevők száma az igényektől függ.
Hogy volt régen...?
