A jövő évi költségvetésben az idei évi tízmilliárd forint helyett már csak 8,7 milliárdot szánnak a főváros és Pest megye egészségügyi intézményeinek fejlesztésére. A főváros és a kormány 2019-ben kötött egy megállapodást, hogy Karácsony Gergely támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezését, ezért cserébe évente a kormány 10 milliárd forinttal támogatja a budapestiek járóbeteg-ellátását. Másfél éve, hogy nem érkeznek meg a források.
Önkormányzati pénzügyek
Ma, kedden benyújtja a főváros a keresetet a Magyar Államkincstár ellen, amiben azt követeli, hogy a bíróság állapítsa meg: a kormány törvénytelenül von el több pénzt a fővárosi önkormányzattól, mint amennyit állami támogatásként ad – derült ki Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatóján.
Ezzel szeretnék elérni, hogy a bevételek maradéktalanul megérkezzenek hozzájuk.
Elégedetlen a fideszes székesfehérvári polgármester, újratervezné az önkormányzatok finanszírozását. Cser-Palkovics András szerint a szolidaritási adó túlzó, az elköltés logikája nem hatékony.
A kormányzat politikájával nem szimpatizáló polgármesterek szerint amit a gazdagabb városoktól pénzben elvonnak, az a forrás többnyire nem jelenik meg a kevésbé tehetős települések kasszájában, hiába hívják az elvonást szolidaritási hozzájárulásnak. Vannak azonban kivételezett települések, ott rendben lesz minden.
A szolidaritási hozzájárulás 30 százalékos emelése az indok.
Megjelent a Magyar Közlönyben a határozat a vármegyei önkormányzatok energiaár-emelkedés miatti többletköltségeinek támogatásáról. Varga Mihály pénzügyminiszternek azonnal át kell csoportosítania az áram-, gáz- és távhőszolgáltatás megemelkedett költségeinek finanszírozására 278 millió forintot a Rezsivédelmi Alap terhére.
Most Balatonbogláron lépték meg a fizetős parkolás bevezetését, azt mondják, ebből tartják majd fenn a strandokat. A parti övezetben óránként 400, a többi zónában 300 forintot kell fizetni a parkolásért.
„Még van a főváros számláján némi pénz, de május végére már várhatóan hitelből működik” – mondta a Népszavának Budapest főpolgármester-helyettese, Kiss Ambrus. Hozzátette, hogy a város április végéig 17,9 milliárd forinttal többet fizetett be, mint amennyit az állami költségvetésből normatívaként kapott.
Májustól mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a Debrecenben helyi tömegközlekedéssel utazóknak, miután érvénybe lép a tarifaemelésről szóló új, átlagosan 14,7 százalékos emelést tartalmazó díjszabás. Ez több eddigi kedvezményes bérletfajta megszűnésével és a pótdíjak jelentős emelésével is jár. Eközben a helyi közlekedést lebonyolító, önkormányzati tulajdonú DKV Zrt.-nek évről évre nagyobb veszteségkompenzációt kell kapnia, ezért a finanszírozás érdekében 10 ingatlant értékesít a város. Papp László (Fidesz-KDNP) egy közgyűlési vitában jelezte: vitájuk van az állammal a helyi közlekedés finanszírozásáról.
„Hol a pénz, főpolgármester úr?” – vonja kérdőre Karácsony Gergelyt a fővárosi Fidesz a Facebook-oldalán. A párt és a kormány is a Tarlós István által a kasszában hagyott 214 milliárdos tartalékról beszél, miután a főpolgármester bejelentette, hogy Budapest csődközeli állapotba kerülhet, ezért túlélőprogramot hirdet. De miféle több mint 200 milliárdos tartalékról beszél a Fidesz, és ha volt is ilyen, akkor hova tűnt?
Az energiaárak elszabadulása után nagy fejtörést okozott az önkormányzatoknak a közvilágítás további biztosítása. A kormány a településekre bízta a helyi szabályozást, miközben a kiegészítő normatíva csak részben fedezte a megnövekedett költségeket.
A megrendelt, kifizetett informatikai rendszer nem működött, ezért tizenhárom elszigetelten működő szoftvert kellett az új vezetésnek egy teljesen újra cserélnie a Pécsi Vagyonhasznosítónál – mondta a cég új gazdasági vezetője a hűtlen kezeléssel vádolt, korábbi vezérigazgató ellen indított per tárgyalásán a Pécsi Járásbíróságon. A vád szerint hasztalan szoftvereket és értéktelen kommunikációs stratégiákat vásárolt a pécsi önkormányzati cég, de az érintett vállalkozások tagadják ezt.
A kabinet döntése szerint május elsejétől módosul a gáz és az áram ára. Egy tavaly júniusi rendelet ugyanis kiegészül azzal, hogy a bizonyos szolgáltatási jogviszony esetén a felhasználó a fizetendő villamos energia egységára 2023. május 1-jétől a szolgáltatási jogviszony létrejöttének időpontjában alkalmazott áramdíjhoz képest 59%-kal csökken. A gáz ára pedig 52%-kal lesz kevesebb.
Tiszteletlen, elszomorító és felháborító – ezekkel a szavakkal minősítette Szita Károly Ursula von der Leyen válaszlevelét, amelyben az Európai Bizottság elnöke felelt a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének még tavaly ősszel elküldött kéréseire.
„Rengeteget spóroltunk, mégis többet fizetünk – és még támogatást sem kaptunk. Röviden így foglalhatnám össze a főváros helyzetét az energiakrízissel kapcsolatban" – írja Facebookon Karácsony Gergely.
A kormány hálózatfejlesztésre készül a víziközmű-hálózat esetében, valamint országszerte összehangolja a díjszabást. Az indoklás szerint a sok esetben három-négyszeres árazáson belüli különbséget akarják megszüntetni, mindez pedig a vízdíjak és a csatornaköltségek emelkedésével járhat. A gazdaságban egyre dominánsabbá váló akkumulátorgyártás miatt is fontos lehet akár a rezsicsökkentés részleges kivezetése. Logikus lenne az egész ágazat központosítása.
Májustól több városban emelkedik az önkormányzati lakások bérleti díja. Nagykanizsán 30 százalékkal, Polgáron 15 százalékkal nő. Az önkormányzatok az inflációval magyarázzák az emelést, miközben Debrecen és Pécs nem módosítja az árakat.