A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint az államnak több száz milliárdos támogatást kellene biztosítania az önkormányzatoknak a túléléshez.

2021-ben a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára. Ez 2022-ben is érvényben maradt. 2023. január 1-jétől a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére.

A MÖSZ vezetői sajtótájékoztatón reagáltak arra, hogy létrejött a megállapodás az Európai Unió és Magyarország között. A csomagban szerepelt az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvétel, a 15 százalékos globális minimumadó, a magyar helyreállítási program és a magyar EU-s pénzek felfüggesztése is.

A miskolci önkormányzat pénzügyi támogatásával nyithat újra a miskolctapolcai és a szirmai fiókposta. Az önkormányzat tájékoztatása szerint vállalták, hogy kifizetik a fiókok működési költségének felét.

A szükséges fedezetet biztosítani fogja a jövő évi költségvetés – írta a miniszter. Fontos döntés a Gazdasági Kabineten: segítséget nyújtunk az önkormányzatoknak a szankciós energiaárak okozta többletköltségek kigazdálkodásához – fogalmazott Varga Mihály a Facebookon.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról számolt be, hogy már tavaly közölte: ha semmi nem változik, akkor veszélybe kerül az önkormányzati közszolgáltatások működése, és erre a terepre érkezett meg a háború és az energiaválság. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a helyzet nem rózsás, mint kiderült, Budapest 15-20 milliárdos mínusszal fogja kezdeni 2023-at.

Települési támogatást nyújt Kecskemét önkormányzata a lakossági átlagfogyasztást meghaladó gáz- vagy villanyáram-költségeinek enyhítésére a rászorulóknak.

Az önkormányzatok az energiaválság miatt szinte kivétel nélkül bezárnak legalább egy intézményt. Még az egyik leggazdagabb önkormányzatnak is anyagi gondjai akadtak. Budaörsön egy uszodát kellett bezárni, viszont van egy önkormányzat, amelynek sikerül túlélnie a rezsiválságot: Veresegyházon termálkutakkal fűtik a középületeket, és négyszáz lakást tartanak melegen.

Visszalépett a kormány: már nem az a célja, hogy az év derekán megkezdett víziközmű-államosítást keresztülverje az önkormányzatokon. Ugyanakkor még senki nem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek – az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket.

Az infláció és a dráguló energiaárak ellenére nagyságrendileg ugyanannyi család ugyanakkora keretből részesült idén is szociális alapon kiutalt tűzifából, mint például 2019-ben – derül ki az Agrárminisztérium szombati közleményéből.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több olyan szennyvízkezelést és vízügyi infrastruktúrás korszerűsítő uniós projektet vizsgált, amelyeknél a gyanú szerint visszaéltek az uniós forrásokkal. Az OLAF nyomozói több ügyet tártak fel – Magyarország is érintett – , és megállapításuk szerint összesen 19,5 millió eurót csaltak ki az uniós adófizetőktől.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, nem támogatja, hogy a főváros, a fővárosi kerületek és az agglomeráció vonatkozásában a járóbeteg-szakellátás kötelezően állami feladattá váljon.

Az elmúlt években 319 milliárd forintból épültek, illetve újultak meg óvodák Magyarországon – mondta Rétvári Bence országgyűlési képviselő a Pest megyei Márianosztrán a felújított Kistücsök Óvoda átadóünnepségén.

A mohácsi közgyűlés ellenzéki csoportja először a magyar hatóságoknál tett feljelentést, miután azt feltételezték, hogy néhány uniós pályázat megvalósításánál korrupció gyanúja merült fel a kifizetéseknél.

Mindent megtett Dunaföldvár önkormányzata, hogy a rezsidíjak emelkedéséből származó többletköltséget csökkenteni tudja, de sajnos ez sem volt elég.

Jó árért, de legalább egy hasznos tanácsért fordult az MVM-hez a legnagyobb önkormányzati érdekképviseleti szervezet vezetője, amiatt aggódva, hogy jövőre kigazdálkodhatatlan áron jutnak csak gázhoz és áramhoz a települések.