Támogatást kapnak a megemelkedett energiaköltségekhez a települések a kormánytól. Cserébe tovább kell takarékoskodni.
Önkormányzati pénzügyek
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint 2023 októberéig „kiszámíthatóbb lesz az élet”, bár az még egyelőre kérdéses, olcsóbb lehet-e a gáz jövő júniusban.
A szövetség felszólítja a MAGOSZ és a NAK elnökét, hogy soron kívül nyújtsanak be olyan törvénymódosító egyéni indítványt, amely módosítja az Országgyűlés által elfogadott törvényt, és megtiltja a földadó kivetését.
Mivel a Lánchídra nem mehetnek fel a személyautók, a kormány szerint a főváros nem teljesíti a feltételeket.
A főpolgármester hivatalosan még nem tud róla, hogy Budapest kap-e központi támogatást a megnövekedett energiaköltségeire.
Ezer forintot szednének mindenkitől, aki megfordul Ferihegyen.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint az államnak több száz milliárdos támogatást kellene biztosítania az önkormányzatoknak a túléléshez.
2021-ben a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára. Ez 2022-ben is érvényben maradt. 2023. január 1-jétől a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére.
A MÖSZ vezetői sajtótájékoztatón reagáltak arra, hogy létrejött a megállapodás az Európai Unió és Magyarország között. A csomagban szerepelt az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvétel, a 15 százalékos globális minimumadó, a magyar helyreállítási program és a magyar EU-s pénzek felfüggesztése is.
A miskolci önkormányzat pénzügyi támogatásával nyithat újra a miskolctapolcai és a szirmai fiókposta. Az önkormányzat tájékoztatása szerint vállalták, hogy kifizetik a fiókok működési költségének felét.
A szükséges fedezetet biztosítani fogja a jövő évi költségvetés – írta a miniszter. Fontos döntés a Gazdasági Kabineten: segítséget nyújtunk az önkormányzatoknak a szankciós energiaárak okozta többletköltségek kigazdálkodásához – fogalmazott Varga Mihály a Facebookon.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról számolt be, hogy már tavaly közölte: ha semmi nem változik, akkor veszélybe kerül az önkormányzati közszolgáltatások működése, és erre a terepre érkezett meg a háború és az energiaválság. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a helyzet nem rózsás, mint kiderült, Budapest 15-20 milliárdos mínusszal fogja kezdeni 2023-at.
Települési támogatást nyújt Kecskemét önkormányzata a lakossági átlagfogyasztást meghaladó gáz- vagy villanyáram-költségeinek enyhítésére a rászorulóknak.
Az önkormányzatok az energiaválság miatt szinte kivétel nélkül bezárnak legalább egy intézményt. Még az egyik leggazdagabb önkormányzatnak is anyagi gondjai akadtak. Budaörsön egy uszodát kellett bezárni, viszont van egy önkormányzat, amelynek sikerül túlélnie a rezsiválságot: Veresegyházon termálkutakkal fűtik a középületeket, és négyszáz lakást tartanak melegen.
Miközben a Fővárosi Közgyűlés vita nélkül úgy döntött, 16,9 milliárdért visszavásárolja a a Fővárosi Csatornázási Művek 25 éve eladott részvényeit, Budapest közműholdingja kiszervezi a hulladékszállítást egy Mollal közös cégbe.
Visszalépett a kormány: már nem az a célja, hogy az év derekán megkezdett víziközmű-államosítást keresztülverje az önkormányzatokon. Ugyanakkor még senki nem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek – az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket.
Az infláció és a dráguló energiaárak ellenére nagyságrendileg ugyanannyi család ugyanakkora keretből részesült idén is szociális alapon kiutalt tűzifából, mint például 2019-ben – derül ki az Agrárminisztérium szombati közleményéből.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több olyan szennyvízkezelést és vízügyi infrastruktúrás korszerűsítő uniós projektet vizsgált, amelyeknél a gyanú szerint visszaéltek az uniós forrásokkal. Az OLAF nyomozói több ügyet tártak fel – Magyarország is érintett – , és megállapításuk szerint összesen 19,5 millió eurót csaltak ki az uniós adófizetőktől.