Hét hónapig rögzített áron juthat földgázhoz számos állami, egyházi és önkormányzati intézmény – erről rendeletben döntött a kormány, késő este jelent meg a Magyar Közlönyben. Az ATV Híradójának nyilatkozó polgármesterek bár örülnek a lehetőségnek, az intézkedést megkésettnek tartják. Az energiapiaci szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ismét olyan szervek maradtak ki a segítségnyújtásból, mint például a Magyar Vöröskereszt.

Elismerte az MVM, hogy egyes esetekben kötbért számolhatnak fel, ha a szerződésekben szereplő mennyiségektől eltérő földgáz-felhasználás történik – derült ki az ATV híradó riportjából.

Pedig akad olyan városi távhőszolgáltató, amelyre nem rótt ki kötbért az MVM.

Tavaszig elegendő támogatást kapott Miskolc a Kemény Dénes Sportuszoda működési költségeinek finanszírozásához – tájékoztatta Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár Veres Pált, Miskolc polgármesterét.

Bár a kormányzat 155 önkormányzatnak ítélt meg összesen 44 milliárd forint rezsitámogatást, az általuk fizetendő szolidaritási hozzájárulás emelkedése ennél az összegnél nagyságrendileg nagyobb. Vannak települések, melyek kimondottan jól járnak, akadnak, melyeknél a kompenzáció csak a kiadások növekedésének töredékét fedezi, és olyan önkormányzat is van, mely kimaradt a pénzosztásból.

A 144 milliárdnyi, önkormányzati rezsikompenzációra szánt állami pénz nyomába eredtünk. Kiderült, hogy a 10 ezer fő feletti települések 44 milliárdján kívül a kisebbek egy része is kapott pénzt, de arról a 32 milliárdról nincs nyilvános lista. A települések hiába várnak egy újabb támogatási körre, mert a megmaradt 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.

Az önkormányzatok többletköltsége a rezsiárak emelkedése miatt összesen nagyjából 600 milliárd forinttal nőtt, a kormány a költségvetésből 144 milliárd forinttal kompenzálja őket – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, aki a 32 ezer lakosú Gödöllő polgármestere is.

A magyarországi önkormányzatok egyik legjelentősebb bevételi forrása a helyi iparűzési adóból származik, amit a kis- és középvállalkozások, cégek a bejelentett székhelyük vagy telephelyük elhelyezkedése alapján fizetnek az adott település önkormányzatának.

Mint arról a Mérce is beszámolt, a kormány még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a 10 ezer fős lakossággal rendelkező településeknek egyéni mérlegelés után, és az érintettek által kidolgozott takarékossági terv beérkezésével rezsitámogatást nyújt.

Egyetlen fillér segítséget sem kapott a fővárosnak szánt 8 milliárd forintos rezsikompenzációból öt DK-s polgármester által vezetett kerület – a III., a IV., a XI., a XV. és a XVIII. kerület –, valamint Ferencváros sem.

Támogatást kapnak a megemelkedett energiaköltségekhez a települések a kormánytól. Cserébe tovább kell takarékoskodni.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint 2023 októberéig „kiszámíthatóbb lesz az élet”, bár az még egyelőre kérdéses, olcsóbb lehet-e a gáz jövő júniusban.

A szövetség felszólítja a MAGOSZ és a NAK elnökét, hogy soron kívül nyújtsanak be olyan törvénymódosító egyéni indítványt, amely módosítja az Országgyűlés által elfogadott törvényt, és megtiltja a földadó kivetését.

Mivel a Lánchídra nem mehetnek fel a személyautók, a kormány szerint a főváros nem teljesíti a feltételeket.

A főpolgármester hivatalosan még nem tud róla, hogy Budapest kap-e központi támogatást a megnövekedett energiaköltségeire.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint az államnak több száz milliárdos támogatást kellene biztosítania az önkormányzatoknak a túléléshez.

2021-ben a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára. Ez 2022-ben is érvényben maradt. 2023. január 1-jétől a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére.