Arányait tekintve több mint kétszer annyi megváltozott munkaképességű ember dolgozik ma Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt, többségüket piaci alapon működő cégek alkalmazzák.

Miniszteri biztost nevezett ki a Balaton élővilágának megóvására Nagy István agrárminiszter.

Akár meg is háromszorozhatják eddigi keresetüket a Gazdaságvédelmi Alap forrásaiból csütörtökön induló „Közfoglalkoztatásból versenyszférába” program résztvevői. Minél hamarabb lép ki valaki a közfoglalkoztatásból, annál több támogatáshoz juthat.

Egy kisebb városnyi embert, összesen 13.428 állampolgárt regisztráltak sikeresen a koronavírus elleni védőoltásra az „Oltass, hogy élhess!” címmel lezajlott országos civil kampány önkéntesei és aktivistái az elmúlt három hétben Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistelepülésein, szegregált városrészekben, zsákfalvakban.

Az integritáskultúra megszilárdítása érdekében az Állami Számvevőszék egy folyamatosan rendelkezésre álló, online felületen könnyen kitölthető kérdőívet kínál a magyar közszféra szervezetei számára, kitöltésével a szervezetek fel tudják mérni és értékelni tudják az integritási helyzetüket.

Székesfehérvár első embere szerint érdemes lenne megszüntetni a járvány miatt bevezetett ingyenes parkolás, egyetért vele a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, viszont a Megyei Jogú Városok Szövetségének vezetője még várna a döntéssel.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége alternatív tervet tett közzé az uniós helyreállítási alap forrásainak felhasználásáról. A terv négy pillére közül a legfontosabb a társadalmi szolidaritás megerősítése.

Szigorú, feszes költségvetéssel és a tartalékok elhasználásával próbálják a legtöbb városban megőrizni a pénzügyi működőképességet, de többen hitelfelvételre vagy értékpapírok eladására is rákényszerülnek. Van, ahol az iparűzési adó megfelezése miatt adott állami kompenzáció annyira elég, hogy egy kicsit kint legyen a vízből a város, máshova, például Budapestre és Győrbe nem jut ebből a keretből pénz.

Az átoltottság növekedésével és a szolgáltatások újranyitásával a munkáltatók is várják a munkavállalók visszatérését a korábbi munkakörnyezetbe, emellett a munkaerő-kölcsönző cégek igyekeznek olyan dolgozókat közvetíteni, akik megfelelnek a megrendelők elvárásainak. De vajon a munkáltatók kérhetik-e a védettség igazolását, lehet-e a védettség foglalkoztatási feltétel? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

Évek óta egyre hangsúlyosabb az élet legtöbb területén a digitalizáció előretörése, miközben az államigazgatás, a bürokratikus folyamatok terén még mindig hiányérzete lehet az embernek. Az e-Jogsegéd Kft. operatív igazgatója, Várnai Zoltán Soma szerint azonban az utóbbi évben itt is jelentős változások történtek, és bár egy hosszú folyamat elején járunk, a változás jelei már kétségtelenül érzékelhetőek.

A helyi iparűzési adóbevételek csaknem kétharmada mögött Budapest, a 23 fővárosi kerület és a 23 megyei jogú város áll. Az összes önkormányzati bevétel harmadát jelentik a helyi adók, amelyek mintegy 80 százaléka helyi iparűzési adó (hipa). A beszedése azonban nagyon aránytalan, az adóból származó bevétel 90 százaléka az önkormányzatok 8,5 százalékától származik.

Benyújtotta az Országgyűlésnek a 2020-as évről szóló beszámolóját az Állami Számvevőszék. A beszámolót és az új stratégiát tartalmazó adathordozót Domokos László elnök kedden adta át Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének az Országházban.

Megduplázott keretösszeggel, egymilliárd forinttal folytatódik a Településfásítási Program júniusban. Újabb huszonnégyezer fa telepítésére lesz lehetősége az önkormányzatoknak.

Napvilágra került az az összeg – 23 milliárd forintról van szó –, amellyel a kormány kárpótolni kívánja az önkormányzatokat azokért az elvonásokért, kiesett bevételekért, amelyek tavaly és az idén a „védekezés közös feladatunk” címen elvontak a helyi önkormányzatoktól. Nem kevés pénzről van szó: egyes számítások szerint csak a vállalkozások adóterheinek csökkentése címén 150 milliárdot vontak el településektől. Gémesi György, Gödöllő polgármestere kettős szemüvegen át látja a helyzetet: egyrészt a saját városának gondjaival kell szembesülnie, másrészt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökeként országos rálátása is van a problémára.

Magyarországon megközelítőleg 2900 olyan, ötezer főnél kevesebb lélekszámú kistelepülés található, amely a Magyar falu programba sorolható. Ezek zöme, nagyjából 2500 település nagyon nagy arányban veszített a népességéből az elmúlt évtizedekben. Nagyon úgy fest, hogy a falusi csok és a Magyar falu program viszont új lendületet ad ezeknek az elnéptelenedő kistelepüléseknek.

A kormány mintegy 23 milliárd forint támogatást nyújt harminckét, huszonötezernél több lakosú településnek, a döntés során a kabinet a méltányosság és arányosság elveit érvényesítette – közölte a Miniszterelnökség.

Megjelentek a 2021-es lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatására kiírt pályázat részletei.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából országszerte több mint 100 helyszínen elvégzett kerékpáros forgalomszámlálás adatai vélhetően részben a járványhelyzetnek betudható fordulatot jeleznek. Míg korábban a szabadidős és turisztikai célú biciklizés lendületes bővülése volt jellemző, a 2020-as mérés szerint negyedével-harmadával többen pattantak nyeregbe a hétköznapokon. 

Együttműködési megállapodást írt alá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Miniszterelnökség annak érdekében, hogy a két szervezet még hatékonyabban léphessen fel a közbeszerzési kartellekkel szemben.

A kormány számára fontos, hogy a fogyatékossággal élők minden támogatást megkapjanak az önálló életvitel kialakításához, ezért a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet lebonyolításában az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén is meghirdeti a „Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatása 2021” című pályázatot.

Június tizennegyedike a jelentkezési határidő a Népi Építészeti Programra, amely kiemelt figyelmet fordít a világszinten is egyedülálló magyar tájházhálózat megtartására – közölte a programot koordináló Teleki László Alapítvány.

A jól kialakított belső kontrollrendszer és integritási kontrollok rendszere, valamint a kockázaton alapuló érdemi ellenőrzés hozzájárulhat a közbeszerzések szabályszerűségi és korrupciós kockázatainak felismeréséhez - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szakértői legfrissebb elemzésükben. Az elemzők emellett hangsúlyozzák: a közbeszerzések során akkor biztosítható a közpénzek átlátható elköltése és a tisztességes piaci verseny megvalósulása, ha a közbeszerzési rendszer minden szereplője betartja a jogszabályokat és szem előtt tartja az Alaptörvényben foglalt értékek megvalósítását.