Akár komoly visszaélések is történhetnek, ha nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai a 2024-es önkormányzati választásig és a Márki-Zay Péter mozgalmához hasonló egyesületek – amelyek a 2019-es helyhatósági választásokon összesen nyolc megyei jogú városban támogattak polgármesterjelölteket – úgy fogadhatnának el külföldről érkező pénzeket, hogy közben jelölőszervezetként léphetnek fel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezen a ponton mindenképpen módosítaná a jelenleg érvényes szabályokat.

Kivételt alkotott a kormány, a pénteki közlönyben jelent meg.

Az önkormányzatok pozícióját jelentősen gyengíti az új építésügyi törvénytervezet. Korábban, egy személyes találkozón éppen az előbbi ellenkezőjét ígérte a szegedi polgármesternek a miniszter.

Az építési miniszter nem az önkormányzatokkal számolna le, hanem az állami projektek drágulásával.

A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.

Magyarországon elsőként indít településvezető szakirányú továbbképzést a Debreceni Egyetem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) együttműködve.

A magyar közoktatás összeomlott. Ennek bekövetkezése várható volt, mióta az állam közel egy évtizede elvette a helyi önkormányzatoktól az iskolák fenntartásának jogát – írja közös tiltakozásában tizenöt kerületi polgármester.

Mórahalom, Kisbér és Pécsvárad – ez a három település és környéke újonnan került be a magyar élhetőségi lista top 10-es mezőnyébe. A listavezető azonban továbbra is Budapest maradt.

Alighanem jogszabály-változtatásra lesz szükség ahhoz, hogy az állami intézményeket – Gulyás Gergely mai bejelentésének megfelelően – ne fűtsék 18 foknál melegebbre, derül ki a hvg.hu cikkéből.

A magyar kormány több miniszterének címzett levelében kér segítséget a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az utóbbi időben elszabadult árak miatt.

Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj mellett munkát végzőket érinti, hogy szeptembertől a közszférában változik a jogszabály egyes szektorokra vonatkozóan.

Három kérdéssel fordultak 18 nappal ezelőtt a rezsiköltségek nagymértékű megnövekedése miatt a csőd közelébe kerülő szociális intézmények a kormányhoz, de hivatalosan még a mai napig sem kaptak választ.

Teljes bizonytalanságban várják a fűtési szezont azok, akik csak áramot használnak. A kormány egy hónapja azt mondta: dolgoznak azon, hogyan támogathatják azokat, akiket a várható áremelés a leginkább sújt, eddig azonban nem derült ki, kapnak-e segítséget a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt az árammal fűtők vagy a kistelepüléseken élők.

Őszre ellehetetleníthetik a szociális ellátást az emelkedő rezsi- és üzemanyagár-költségek, intézmények zárhatnak be – figyelmeztet Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. A kormányhoz fordulnak segítségért.

Gödöllő polgármestere szerint üzenetértékű, hogy a kormány visszahozta a vármegyék és főispánok fogalmát. Gémesi György úgy látja, hogy a lépéssel a Fidesz tovább akarja erősíteni a megyék szerepét. Budapest brüsszeli képviseletének vezetője szerint elképzelhető, hogy az átnevezés csak tesztüzemmód, az intézményt később töltik meg tartalommal, vagyis önkormányzati hatáskörök további elvonásával.

Ismét van folyóvíz azokban az agglomerációs háztartásokban, ahol napokig hiába tekergették a csapokat. Helyreállt az ellátás Solymáron is, ahol a legsúlyosabb volt a helyzet, ugyanakkor Gödöllőn kedden vízkorlátozást vezettek be. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint könnyű az egészet ráfogni a nagy hőségre, a vízszolgáltatókra vagy – ahogy Menczer Tamás államtitkár tette – a háborúra, de a helyzet várhatóan évről évre romlik majd, mivel a szolgáltatóknak a 2009-es áron kell adniuk a vizet, miközben egyre több a kiadásuk, így nemhogy fejlesztésre, de karbantartásra sem jut elég pénzük.

Magyarország földútjainak legnagyobb része a főváros és a nagyvárosok agglomerációjában van, ahol új lakóparkok, városrészek épültek – hívta föl a figyelmet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint, mivel a beruházók nem gondoskodnak a megfelelő úthálózatról, annak biztosítása az önkormányzatokra hárul, amik saját forrás híján leginkább pályázatokból, állami céltámogatokásokból próbálják aszfaltoztatni az utakat.