Évek óta egyre hangsúlyosabb az élet legtöbb területén a digitalizáció előretörése, miközben az államigazgatás, a bürokratikus folyamatok terén még mindig hiányérzete lehet az embernek. Az e-Jogsegéd Kft. operatív igazgatója, Várnai Zoltán Soma szerint azonban az utóbbi évben itt is jelentős változások történtek, és bár egy hosszú folyamat elején járunk, a változás jelei már kétségtelenül érzékelhetőek.
Már a koronavírus előtti években is törvény kényszerítette a hivatalokat és a jogi személyeket az elektronikus ügyintézésre, de annak hiányát, a fejlesztések csúszását nem szankcionálták. Bár voltak jó példák is, ahol az online ügyintézés már működött, azért a legtöbb ügytípus esetében személyesen, papíralapon kellett eljárni. A pandémia megjelenésével érezhetően megnőtt a hivatalokra nehezedő nyomás, az ügyintézés nem állhatott le, azonban saját infrastruktúrájukból fakadóan, vagy az előttük álló beszerzések miatt, legtöbb esetben például nem tudták megoldani a home office-t, azokban a munkafolyamatokban dolgoztak továbbra is, amelyekben a vírushelyzetet megelőzően. „Ez természetes, hiszen ezekre a folyamatokra fel kellett és fel kell készülni, a korábbi működésben pedig ez nem volt prioritás a közigazgatásban. Ezeket a törekvéseket hirtelen előre kellett sorolni és fel kellett gyorsítani” – mondta a Portfolio-nak Várnai Zoltán Soma, az e-Jogsegéd Kft. operatív igazgatója.
Azonban ahogy a vírushelyzet elhúzódott, úgy egyre több olyan intézkedés jött közigazgatási oldalról is, melyek a digitális megoldások terjedésének kedveztek. Várnai például ide sorolja a január 1-jével életbe lépett bankkártyás fizetés lehetőségének biztosítását, mint kötelezettséget. Voltak instant törekvések is a közvetett személyes érintkezés elkerülésére, mint a paypass-os fizetés határértékének felemelése 15 ezer forintra. A hivatalok közül pedig a NAV élen jár az elektronikus ügyintézés teljes körűvé tételének folyamatában.
Hogy volt régen...?
