Az elmúlt egy évben még bizonytalanabbá vált a világgazdasági környezet, ma pedig már a kiszámíthatatlanság az, amire a gazdasági vezetők és szakemberek készülnek. Ezzel kezdte előadását Varga Mihály, az MNB elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság kétnapos közgazdász-vándorgyűlésén Veszprémben.
Elemzések
Kiadta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének július végi helyzetéről hétfőn kiadott részletes tájékoztatóját a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2026-tól újabb 1 százalékponttal, 13%-ról 12%-ra mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa – vetítette előre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Az európai régiók közötti különbségek nem csökkentek, sőt az elmúlt évtizedekben sok helyen tovább nőttek, ezért az uniós és nemzeti kormányok ismét a térségi alapú politikákhoz nyúltak.
A költségvetés továbbra is stabil lábakon áll.
Lesújtó előrejelzést adott Magyarország idei növekedésére a Kopint Tárki Konjunktúrakutató Intézet, mindössze 0,5%-os GDP-bővüléssel számolnak 2025-re. Ráadásul elemzésükben kiemelik, hogy még ehhez a prognózisukhoz is jelentős negatív kockázatok társulnak.
702.800 forint volt az átlag, 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Miközben a magyar kormány továbbra is csak részben fér hozzá a jogviták miatt zárolt uniós támogatásokhoz, újabb, akár több ezer milliárd forintnyi forrás került veszélybe.
„Az ország kiszárításának megállítása, a vízmegtartás a tájban a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai, szuverenitásvédelmi kérdés” – mondta Keresztes László Lóránt parlamenti képviselő, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke az aszály elleni küzdelem világnapjára szervezett sajtóeseményen.
Ennyire részletesen még soha nem látszott, hogyan épül le a magyar egészségügy.
Bár Magyarországon a szokatlanul hűvös május miatt nehéz elhinni, a globálisan és hazánkban is rekordmeleg telet követően várhatóan újabb, rendkívül forró nyárra számíthatunk. A Spanyolországot és Portugáliát sújtó, április 28-i – korábban sosem látott léptékű – áramszünet arra figyelmeztet, hogy akkor is fontos végiggondolnunk energiarendszereink sérülékenységét, amikor épp vastag pulóverben ülünk.
A kormány a 2026-os költségvetés korai megalkotásával párhuzamosan beterjesztette a parlamentnek a legújabb adóváltozásokat, amelyek jövőre lépnének életbe.
A világban bizonytalan geopolitikai és kereskedelmi helyzet tapasztalható.
Áprilisban 376,4 milliárd forintos mínuszt halmozott fel az államháztartás pénzforgalmi szemléletben – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes költségvetési jelentéséből. Ez a második legmagasabb negyedik havi hiány az elmúlt 24 évben.
A Költségvetési Tanács véleményezte a 2026-os költségvetési tervet. Alapvető ellenvetéseik nem voltak, az előzetes hozzájárulást megadták, mégis rengeteg kockázatot azonosítottak, elsősorban a kormány által prognosztizált növekedéssel kapcsolatban.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6 százalékos növekedés után 0,3 százalékos GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
A kormányoknak újra kell gondolniuk, hogyan kezelik a városi keresletet és az infrastruktúra-fejlesztést egyre szűkösebb költségvetések mellett.
Maradt a BBB- kategóriában a magyar államadósság besorolása, viszont az eddigi stabilról negatívra változtatta a kilátást a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő a péntek esti döntésében.