A következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak enyhülése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk – fogalmazott az Indexnek Horváth András. A Magyar Bankholding vezető elemzőjének véleményét osztja Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője is. Az inflációs fordulat megtörténhetett.
Elemzések
Tartós gazdasági károkat okozna, ha a kormány gyorsan állítaná helyre az egyensúlyt – állítja Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki emlékeztetett rá, hogy 2009-ben egy év alatt 6,4 százalékponttal csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya, és a következményeket évekig nyögte utána Magyarország.
Megemelte idei inflációs prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt., nem várnak valódi reformokat a kormánytól és úgy látják, folytatódik a jövő felélése.
Több elemzés is azt mutatja, hogy miközben Magyarország tud a régióban a legalacsonyabb árakon kőolajhoz jutni, régiós összevetésben nálunk a legmagasabb a benzin és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) műhelyében készült írás az Azénpénzem.hu szerint elég furcsán próbálja megmagyarázni ezt a helyzetet.
Pótlólagos devizakötvény-kibocsátásra lehet szükség, amennyiben a kormánynak nem sikerül időben megállapodni az uniós forrásokról – mutatott rá a Világgazdaságnak adott válaszában Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint az elmúlt hónapokban lezajlott globális hozamemelkedés, az országkockázati felár növekedése összefügg az uniós források bizonytalanságával.
Az elmúlt évek külső sokkjai mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – írja a Portfolio.hu a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésére hivatkozva. Vagyis a kormány és az MNB is hibás a dologban.
Az MNB hétfő reggel közölt, pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás finanszírozási hiánya 2022-ben 6,1% volt a GDP arányában, a jegybank ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni azt is az adatközlés során, hogy az Eximbank egyenlege nélkül -6,3% lett az egyenleg. Az utolsó három hónapban a kormány megint elképesztő mértékben megnyomta a pénzszóró gombot (igaz, ennek technikai okai is voltak): a GDP arányában 13,4%-os hiányt termelt az államháztartás.
Ismeretes, hogy egy költségvetési szerv vagyongazdálkodásáról és jövedelmezőségéről pénzügyi beszámolójának eredményszemléletű dokumentumai adhatnak megbízható képet. E kép kinyeréséhez szükséges mutatószámrendszert és módszertant dolgozott ki az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott elemzése. Ennek alkalmazásával a költségvetési intézmények, az irányító szerveik, valamint az ellenőrzésüket végző szervezetek fel tudják tárni a vagyongazdálkodás kockázatait, illetve további adatok bekérésével képesek azt objektíven értékelni. Az eredményszemléletű adatok hasznosítását elősegítő elemzéssorozat következő eleme a jövedelmezőség alakulásának tárgyilagos értékeléséhez kínál majd módszertani hátteret.
Az elemzők többsége szerint januárban tetőzik a pénzromlás.
Decemberben az államháztartás – önkormányzatok nélkül számolt – hiánya 1287,0 milliárd forintot tett ki, így a tavalyi egész éves hiány 4753,4 milliárd forint volt – derült ki a Pénzügyminisztérium szerdai tájékoztatójából.
Az ingatlan-adásvételek majdnem nyolc százalékánál a négyzetméterár tavaly meghaladta az egymillió forintot, a fővárosban ez az arány már 24 százalék volt. Az ingatlanok közel négy százalékáért fizettek az új tulajdonosok több mint 100 millió forintot, míg 26 százalékukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni a vevők.
Érdemes számot vetni azzal, hogy a következő stratégiai tervezési időszakban a magyar közigazgatás a településhálózat-fejlesztéssel kapcsolatban milyen kihívásokkal és dilemmákkal néz szembe, figyelemmel a térségi versenyképesség és a jóllét (well-being) szempontjaira.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó bérek is 18,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest – közölte az MTI-vel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Az uniós források felfüggesztése miatt továbbra is kérdéses Magyarország devizaszükségletének biztosítása, illetve az MNB devizatartalékának feltöltése. Ugyanakkor az elmúlt hetekben szép csendben több olyan hír is megjelent, melyek arra utalnak, hogy a kormány már készíti a védőhálót az EU-pénzek esetleges késlekedése vagy tartós elmaradása esetére. Ha ezekből a látszólag apró kockákból összerakjuk a kirakóst, akkor láthatjuk, hogy néhány hét alatt több milliárd eurónyi forrást vont be az adósságkezelő úgy, hogy nem verte különösebben nagydobra.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere októberben is többlettel zárt, 101,3 milliárd forint lett az aktívum a szeptemberi 181 milliárd forint után - erősítette meg tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
A lakosság 69 százaléka nem érzi magát anyagi biztonságban, derül ki egy friss, ezer fős mintán végzett kutatásból, melyet a Datalyze készített a magyarok anyagi helyzetéről a Portfolio.hu megrendelésére.
Közgazdászok már hónapok óta mondják, hogy Magyarországon elindult az ár-bér spirál, most pedig már a KSH is arról ír a friss jelentésében, hogy a kiugróan gyors bérdinamikában szerepet játszanak az egyre növekvő infláció által indukált folyamatos béremelések és a megemelkedett jutalmak is.
Nem javult a romák helyzete a társadalmi integráció terén az Európai Unió által meghatározott közös célokhoz viszonyítva – állapítja meg kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA), amit az MTI szemlézett. A bécsi székhelyű szervezet 8500 romával készített interjút tizenkét európai országban 2021-ben: Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Észak-Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Szlovákiában.