Egészen új megközelítésben vizsgálja a közepes jövedelem csapdáját egy új tanulmány. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy országok kerülhetnek bele ebbe a rendkívül kellemetlen állapotba, most viszont az egyes európai régiókat vizsgálta az Európai Bizottság. A jó hír az, hogy számos feltörekvő térség (szegényebb uniós régiók) szép növekedést produkálva felzárkózó pályán halad, a rossz hír viszont az, hogy nagyon eltérő teljesítményeket láthatunk. Van olyan fejlett régió, amelyik egy bizonyos szinten megakadt a fejlődésben és van olyan szegényebb térség, amelyik szintén csapdába esett. Magyarország bizonyos területei nemcsak szegénynek számítanak, hanem csapdában is lehetnek.
Elemzések
Októberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszer 333,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, 62,1 milliárd forinttal magasabban az egy évvel korábbinál – derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken kiadott részletes tájékoztatójából.
Nagyjából minden mutató arra utal, hogy szemfényvesztés közelgő kilábalást emlegetni – erre jut a harmadik negyedéves GDP-adathoz illeszkedő jelentésében a Policy Agenda. Saját mutatójuk, a gazdasági fejlődés indexe (GFI) 0,94 százalékos értéke azt mutatja, hogy szinte valamennyi ágazat teljesítménye változatlanul csökken, a még állva maradt cégek is megrogyhatnak.
Bár történt némi előrelépés az Európai Unióban (EU), elsősorban az oktatás területén, ám Európának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy megvalósítsa a teljes egyenlőséget a romák számára. A marginalizálódás továbbra is fennáll, és sok roma még mindig az aránytalan megkülönböztetés, a cigányellenesség és a társadalmi-gazdasági kirekesztés együttesével szembesül mindennapi életében. Ezt kívánja orvosolni az új, úgynevezett romastratégiai keret, amely az első, közvetlen hozzájárulás a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós terv végrehajtásához.
Alacsony szinten van Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, legalábbis a KSH életszínvonal-felmérése alapján. Az adatok mélyére nézve azonban már nem ennyire szép a helyzet.
Elindul a 2021–2027 közötti uniós fejlesztési ciklusról szóló társadalmi egyeztetés, amely során a következő három hónapban, 2021 január végéig a palyazat.gov.hu oldalon várják a magánszemélyek, társadalmi szervezetek és a vállalkozások észrevételeit – jelentette be Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón. Az új ciklus első pályázati kiírásai már 2021 első negyedévében megjelennek.
A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt. A munkanélküliek száma 46 ezerrel, a ráta 0,9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 486 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékos volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népességre, népesedésre vonatkozó 2019. évi információit teszi közzé a most megjelent Demográfiai évkönyv, 2019 című kiadványában.
Megvizsgáltuk hazánk megyéinek ingatlanpiacán a különböző ingatlantípusok átlagos négyzetméterárainak alakulását. Az egyes megyék tendenciái nagymértékű eltéréseket mutatnak. Csökkent vagy nőtt az eladó házak átlagos árszínvonala? A téglalakások vagy panelek árai változtak nagyobb mértékben? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a 2020. szeptemberi átlagárak év eleji, valamint tavaly szeptemberi árakkal való összehasonlításakor.
Még egy hónapig tart a Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020, melynek során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók – jelentette az MTI.
A járvány visszatérése miatt a Kopint-Tárki az idei évre a magyar gazdaság 5,8 százalékos visszaesésével számol, az áprilisban jelzett 5,5 százalékos, illetve a júliusban prognosztizált 5 százalékos éves csökkenéssel szemben - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója "A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2020 őszén" című konjunktúrajelentés bemutatóján.
Tavalyhoz képest nemhogy érdemben csökkent volna a lakhatási szegénységben élők száma, de jelentős erőfeszítések nélkül a társadalmi egyenlőtlenségek csak fokozódni fognak - hangsúlyozzák a Habitat for Humanity Magyarország szakértői abból az alkalomból, hogy idén is, ezúttal a lakhatás világnapján mutatták be kilencedik éves jelentésüket a lakhatási szegénységről.
Nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány: a magyar költségvetés - részben a források rugalmas átcsoportosításával - mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére.
Az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal maradt el júniusban az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 12,2 százalékos a csökkenés – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal második becslése.
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
A munkanélküliségi ráta mérsékelt emelkedését fenntartással kezelik az elemzők, mert a járványhelyzet miatt állásukat veszítők jelentős része nem tudott megfelelni a statisztikai módszertani feltételeknek.
A köztestületek teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálata szükséges a feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok miatt; a tagdíj nyilvántartásával és beszedésével kapcsolatos számviteli és pénzügyi feladatokat nem a köztestülettel, hanem egy tőle elkülönült szervezettel javasolja elvégeztetni az Állami Számvevőszék.
A koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv célja az elért eredmények, a magyar családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a vállalkozások megvédése. Ennek érdekében a kormány többek között munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatással, adókönnyítésekkel és a beruházások támogatásával is segíti a vállalkozásokat.