A tavalyi negyedik negyedév első két hónapjához hasonlóan decemberben is deficittel zárt a folyó fizetési mérleg. A deficit 622 millió euró volt, 137 millióval nagyobb a novemberinél, de kisebb az októberi 817 milliónál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes havi adataiból.
Elemzések
Eltérően látják az ár-bér spirál kialakulásának veszélyét az elemzők, akik szerint ez a jelenség mindig is létezett, csak a mértéke a kérdés.
Az elmúlt másfél évtizedben a világgazdaság két válságot is megélt. Az első egy-két év mindig a tűzoltás és a túlélésért folytatott harc jegyében telik. A gazdaság szereplői (háztartások, kormányzat és a vállalatok) csupán ezután állnak neki a károk felmérésének és a stratégia újragondolásának. Úgy is tekinthetünk erre az időszakra, mint mikor egy hosszú, sok körös kártyaparti során a lapokat újraosztják, és a játékosoknak arra kell építeni, amit korábban kitermeltek maguknak.
A béremelkedés és ezzel a fogyasztás jelentős élénkülésére számítanak idén az MTI-nek válaszoló elemzők, akik a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatások mellett a klasszikus ár-bér spirál veszélyét is megemlítik.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya tavaly a bruttó végső energiafogyasztásban 1,3 százalékponttal 13,9 százalékra nőtt 2019-hez képest, így Magyarország teljesítette 2020-as célkitűzését – jelentette a MEKH.
Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett – közölte a KSH szerda reggel. Az elemzők többsége szerint most tetőzhetett az infláció, a következő hónapokban lassú csökkenés jöhet.
Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428.100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284.700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A rendszerváltás óta mélyült a lakhatási válság, nőttek az egyenlőtlenségek, a megfizethetőség több szempontból is romlott, a lakáspolitika nem reagál érdemben a szegények lakásproblémáira. A lakhatási válság mélyülésének egyik legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása - állapítja meg a lakhatást a közpolitikák és a megfizethetőség felől elemezve a Habitat for Humanity Magyarország jelentésében.
Októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte a KSH. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek.
Magyarországon van arányaiban a világon az egyik legtöbb kihasználatlan lakás vagy ház egy friss kutatás szerint. Több mint 550 ezer lakóingatlan üres, ami a teljes állomány nyolcada. Csak Japánban és Cipruson rosszabb a helyzet. Dacára ennek mégis súlyos lakhatási válság van.
Az év első kilenc hónapját az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 2292,0 milliárd forintos hiánnyal zárta - közölte kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
A két statisztika jelentősen elvált egymástól. Magyarországon az átlagkeresetek a koronavírus-válság kezdetéig tartósan 10 százalék feletti ütemben növekedtek, azonban a válság is csak kismértékben vetette ezt vissza.
Júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433.700 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288.400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 297.100 forint.
Jövő januártól nem lesznek többé hátrányban a Pest megyei cégek, sőt ők lesznek a legnagyobb nyertesei a pályázati rendszernek. A regionális támogatás célja az egyes régiók gazdasági leszakadásának megakadályozása, felzárkóztatásuk elősegítése.
A magyar társadalombiztosítás és szociális háló kiemelkedő mértékű hatékonysággal működik és járul hozzá a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez – mutatnak rá az ILO (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) közgazdászai.
Az államháztartás központi alrendszere augusztus végére 1900,7 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Jól teljesít a magyar gazdaság, de az élmezőnytől nagyon messze vagyunk.
Csökken a munkaképes korosztály száma, egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, kihívást jelent az öregedő társadalom jelensége, a gazdaság újraindulásával tovább nő a foglalkoztatottság, és újból megjelenhet a munkaerőhiányos környezet, a nők foglalkoztatásában vannak még tartalékok.