Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428.100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284.700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A szeptemberi 5,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg augusztusban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0, a költségvetésben ezt meghaladó ütemben 9,4 százalékkal nőttek az egyes területeken kiemelt béremelések miatt. Az előző hónaphoz képest a vállalkozásoknál 0,8 százalékponttal gyorsult, a költségvetésben 1,3 százalékponttal lassult a növekedés üteme.
A bruttó kereset mediánértéke – aminél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet – 349.300 forint volt, 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 406.800 forintra becsülhető, 9,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Az iparban átlagosan 7,2 százalékkal, az építőiparban 9,4 százalékkal, a kereskedelemben 7,7 százalékkal voltak magasabbak a keresetek mint egy évvel ezelőtt, rendre 446.700, 345.700, illetve 397.300 forintot értek el. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 9,8, az infokommunikáció területén 9,3 százalékkal nőttek a keresetek és 272.600, illetve 714.400 forintra rúgtak átlagosan.
Az egészségügyben 36,7 százalékos emelkedéssel 542.400 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset, míg az oktatásban 385 ezer forinton állt szeptemberben, ami 7,1 százalékos növekedést mutat. A nonprofit szervezeteknél kimutatott 19,5 százalékos keresetemelkedés jórészt a felsőoktatási intézmények tulajdonformájában történt augusztusi változásokkal magyarázható.
Az év első kilenc hónapjában 8,3 százalékkal nőttek a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkeresetek, a bruttó 439.300 forintot, a nettó 292.100 forintot ért el. A vállalkozásoknál 7,8, a költségvetési szerveknél 9,6, a nonprofit szervezeteknél 10,6 százalékos volt a keresetek emelkedése a múlt év január-szeptemberével összevetve. A bruttó mediánkereset 9,3 százalékkal 344.500 forintra nőtt.
Az alkalmazásban állók létszáma tavaly szeptemberhez viszonyítva 130 ezerrel, 4,5 százalékkal nőtt a közfoglalkozatottak nélkül, velük együtt 121 ezeres, 4,0 százalékos volt a létszámnövekedés – derül ki a KSH adataiból.
A bérkiáramlás továbbra is magas, a jövő évi emelésekkel és juttatásokkal pedig további emelkedéssel számolnak az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Arra is figyelmeztetnek, hogy mindez emelkedő inflációs kockázatokkal árnyalt.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: továbbra is erőteljes a hazai bérdinamika, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A járványügyi korlátozások utáni nyitás miatt felfutott munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20-25 százalékot emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő-keresletet meghaladó piacon. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat, és a jövő évben is masszívan kétszámjegyű lehet az átlagbér emelkedése az idei 9 százalék körüli emelkedés után. Ennek az erősödő alapfolyamatnak, az szja-visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően jövőre a nettó jövedelmek érdemben el fognak szakadni a bruttó bérszinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 10 százalék feletti reálbér-növekedés lehet 2022-ben, jelentős fogyasztásélénkítő erővel.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptemberben ismét gyorsult a bérdinamika. A korábbiaknál némileg kiegyenlítettebbé vált a bérnövekedés szerkezete, vagyis valamelyest közelített egymáshoz az állami és az üzleti szféra keresetdinamikája. Az ütemezett bérrendezések hatására az állami szférában magasabb ütemű a bérkiáramlás, de az üzleti szférában is az előző havinál dinamikusabb növekedést mutatott ki a KSH, vagyis az átlagbér növekedési ütemének emelkedése szeptemberben egyértelműen a versenyszférára vezethető vissza. Egyértelműen azok a szektorok járnak élen, ahol a munkaerőhiány erős gazdasági teljesítménnyel párosul. A jövő évi kilátásokat elemezve az ING Bank szakértője felidézte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum csaknem 20 százalékos emelése adókönnyítéssel párosul. Véleménye szerint azonban a vállalatok szinte minden területen (energia, szállítás, beszerzés) dinamikusan emelkedő költségekkel szembesülnek. Ráadásul a bértorlódás és a munkaerőhiány miatt akár a vártnál is nagyobb mértékben nőhetnek a munkaerőköltségek. Összességében tehát továbbra is komoly kockázatot lát Virovácz Péter abban, hogy az év elején rendkívüli áremelések következhetnek be akár a termékek, akár a szolgáltatások tekintetében. Ez az idei évre várt ötszázalékos átlagos inflációt nem érinti, de az ING szakértői által jövőre várt átlagosan 4,8 százalékos inflációs mutató esetében erős felfelé mutató kockázatokat hordoz. Nem zárható ki, hogy a magas bérnövekedésből a most vártnál és így akár az idei évben látottnál is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte, hogy a keresetek növekedési üteme szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest csak minimálisan élénkült meg, ugyanakkor a reálkeresetek növekedését az emelkedő infláció visszafogja. Továbbra is a költségvetési szféra béremelkedése a magasabb, melyen belül kiemelkedik az orvosi bérrendezés, így az egészségügyi ágazat béremelkedése. Jelentős növekedés tapasztalható a non-profit szférában is, amit az alapítványi fenntartású egyetemek idesorolása magyaráz. Az ágazatok közül Regős Gábor kiemelte a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátást, ahol gyorsult a bérnövekedés üteme, ami a munkaerőhiánnyal magyarázható. Ugyanakkor az energiaiparban a bérek csak lassú ütemben emelkednek. Az év további hónapjaiban a béradatokban érdemi változást nem vár a Századvég szakértője. Ami érdekes lesz, az az év végi jutalmak, illetve a jövő évi béremelések nagysága, ezeket felfelé hajtja a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az egyre több helyen megjelenő munkaerőhiány. Jövőre így az átlagbér növekedése ismét kétszámjegyű lehet.
Hogy volt régen...?
