A két statisztika jelentősen elvált egymástól. Magyarországon az átlagkeresetek a koronavírus-válság kezdetéig tartósan 10 százalék feletti ütemben növekedtek, azonban a válság is csak kismértékben vetette ezt vissza.
2020-ban is 9,7 százalékos növekedést tapasztalhattunk. Az átlagkeresetek a teljes munkaidőben alkalmazásban álló személyeknek kifizetett alapbért, bérpótlékot, kiegészítő fizetéseket, prémiumot, jutalmat és a 13. és további béreket egyaránt tartalmazzák, a részmunkaidőben foglalkoztatottak bérét nem veszik számba. Az átlagkeresetek növekedési üteme idén júniusban megtört, és már csak 3,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, de ezen növekedést a 2020 júniusában kifizetett egyszeri orvosi prémiumok okozta bázishatás eredményezte.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) átlagkereset 7,7 százalékkal növekedett éves alapon, azaz továbbra is jelentős bérkiáramlás van. Júliusban már látható is, hogy az átlagkeresetek növekedése továbbra is magas maradt, 7,9 százalékkal növekedtek éves alapon. Az átlagkeresetek reálnövekedése 2018–2019-ben átlagosan 8 százalék feletti volt, míg tavaly 6 százalék. A reálnövekedés üteme 2021 első hét hónapjában tovább csökkent, átlagosan 4 százalékra, ami a magasabb infláció következménye. Ezen magasabb infláció a feszes munkaerőpiac, vagyis az alacsony munkanélküliség megtartása és a válságból való gyors kilábalás együttes fennállásának természetes következménye.
Hogy volt régen...?
