Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett – közölte a KSH szerda reggel. Az elemzők többsége szerint most tetőzhetett az infláció, a következő hónapokban lassú csökkenés jöhet.
Az októberi 6,5%-os áremelkedés után az elemzők számítottak arra, hogy novemberben 7 százalék fölé emelkedik az infláció. A Portfolio konszenzusában 7,3%-os érték szerepelt, azonban a szerda reggel közölt adat egy kicsivel még azt is meghaladta.
7,4%-os inflációra utoljára 2007 végén volt példa, vagyis tizennégyéves rekordot döntött az áremelkedés Magyarországon.
A maginfláció is emelkedett az előző havi 4,7%-ról 5,3 százalékra. Összességében az adatok azt mutatják, hogy a tavasszal még néhány termékcsoport esetében tapasztalt átmeneti áremelkedés és bázishatás után egyre szélesebb körű a drágulás. Mostanra gyakorlatilag minden terméknél érezhető drágulást mérnek a szakértők. Az infláció természetének óriási változását mutatja a tartós fogyasztási cikkek jelentős drágulása. Az elmúlt évtizedekben hagyományosan ez a termékkör volt az inflációt hűtő hatású, mivel a külső környezet igen alacsony inflációt biztosított az importtermékek körében. Most ez nagyon megváltozott. A nyersanyagárak és az energia drágulása, valamint az élénkítő politikák a külső inflációt is ellódították, így a dezinflációs hatás eltűnt. Ráadásul a forint árfolyamváltozása nemhogy tompította volna, még erősítette is ezt a hatást a gyengülés miatt.
Egy év alatt az élelmiszerek ára 6, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett – derül ki a KSH összesítéséből. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe – tette hozzá a statisztikai hivatal.
Októberhez képest egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.
Az év első tizenegy hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.
A kifejezetten erős inflációs nyomás miatt várhatóan a következő hetekben is folytatódhat az MNB kamatemelése, legkorábban már most csütörtökön az irányadó egyhetes betét kamatán keresztül. Jövő héten aztán jön a decemberi kamatdöntő ülés, amikor a jegybank friss inflációs prognózisa is megjelenik. Matolcsy György már előrevetítette, hogy 2022-re 5% körüli inflációval számolnak, ami lényegesen magasabb a szeptemberi 3,4-3,8%-os prognózisnál.
Az elemzők szerint a november lehetett a csúcs az inflációban, innen lassú csökkenés jöhet. Ugyanakkor Virág Barnabás, az MNB alelnöke is arról beszélt, hogy várakozásaik szerint a maginfláció még jó ideig emelkedhet.
(Portfolio)
Hogy volt régen...?
