Javában zajlik a 2021. évi költségvetés vitája, repkednek a milliárdok, miközben az önkormányzatok (mögöttük a helyi közösségek) a mindennapi túlélésért küzdenek.
Elemzések
A 2021-es költségvetés iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához – értékelt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.
Közzétette az első negyedéves GDP-növekedési adatokat Írország, Málta és Görögország is. Írország ezúttal is a legkedvezőbb adatról számolt be, mind negyedéves, mind éves alapon jeletős növekedést tudott felmutatni, utóbbi szerint ezzel Magyarország az ötödik helyre szorult vissza. Az EU gazdasága az első negyedévben éves alapon 2,6%-os esést produkált.
Az elemzők szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások enyhülésével a munkaerőpiacon is javulásra lehet számítani, de a visszarendeződés lassúnak ígérkezik.
A magyarországi önkormányzatok kétharmadában a rendkívüli helyzet nem ösztönzött figyelemfelkeltő online kommunikációt, bár alig vannak néhányan, akik egyáltalán nem beszélnek a koronavírus-járványról az online felületeiken. A leginkább veszélyeztetett időseket csupán minden második önkormányzat szólítja meg külön.
Erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító kontroll kiépítettsége a magyar közszférában, ugyanakkor az ajándékok elfogadásán, a kockázatelemzésen és az automatizált rendszerek bevezetésén még javítani lehet – állapította meg elemzésében az Állami Számvevőszék.
A koronavírus-járvánnyal összefüggésben nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon. Majdnem minden korosztályban emelkedett az álláskeresők száma a leépítések után.
Magyarország súlyos környezeti kihívásokkal néz szembe: a légszennyezettség komoly egészségi és gazdasági következményekkel jár; az ország továbbra is a körforgásos gazdaság kialakításának kezdeti stádiumában tart, és félő, hogy nem teljesíti az EU 2020-as stratégiai újrahasznosítási célkitűzéseit; mindemellett pedig a vízminőséggel kapcsolatban is maradtak aggályok - értékeli a fenntarthatóság témakörében az aktuális magyar helyzetet az Európai Bizottság országjelentésében.
Magyarországon az elmúlt évben a régió átlagánál magasabb volt a gazdaság növekedésének dinamikája, és az idei év elején is jók voltak a kilátásaink. A legtöbb elemzés szerint viszont a magyar gazdaság jobban megszenvedi a koronavírust, mint a régiós országok - ezt erősítette meg a JP Morgan friss elemzése is. Eszerint a visszaesés mértéke itthon 6,3% lehet, nagyobb, mint a régió többi országában. A kormány felülvizsgált hiánycélja 2,7%, a bank közgazdászai szerint viszont inkább 5,9% a reális.
Az első negyedévben még 2-3 százalékkal nőhetett a magyar GDP a januári adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján, ugyanakkor a második negyedévben a turizmus, a szórakoztatóipar, az autóipar szinte teljes leállása, a kereskedelem korlátozása következtében 20 százalék körüli visszaesés lehetséges.
Az adórendszer könnyítésére nagy szüksége lenne most a vállalatoknak, és az Adótanácsadók Egyesülete most meg is küldte javaslatait a pénzügyminiszternek. Ezek az áfabevállason át a katáig több adónemet is érintenek.
Több tízmilliárd dolláros, eurós mentőcsomagokat jelentenek be sorra a világ kormányai és központi bankjai a koronavírus letaglózó gazdasági hatásai miatt. Itthon hiteltörlesztési moratóriumot szorgalmaz a jegybank, a miniszterelnök szerint minden ágazat megérzi majd, ami történik, visszajöhet a munkanélküliség is.
Az Intrum kintlévőségkezelő legutóbbi európai fizetési felmérésében (ECPR) először kutatta azt, hogy a nagyvárosokban és a kisebb településeken élőket mennyire érintik különbözően a pénzügyi nehézségek. A tavaly év végén elkészült, 24 országra kiterjedő kutatásból kiderült, hogy az EU több országában a kisebb településeken élők kevesebbet tudnak megtakarítani, és nehezebben tudják kifizetni a számláikat, mint a nagyvárosok lakossága.
Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez csak még markánsabban így van azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból - tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az idén januárral záruló háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt. A foglalkoztatás stagnálására számítanak a következő időszakban az elemzők.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva; a kiadások 236,1 milliárd forinttal, 13,7 százalékkal 1961,5 milliárd forintra nőttek, így a központi alrendszer többlete 90,4 milliárd forint lett, az egy évvel korábbi 244,5 milliárd forint aktívummal szemben – derül ki a Pénzügyminisztérium pénteken közzétett részletes tájékoztatójából.
Bár a 2019-es mellett a 2020-as GDP-növekedési előrejelzését is felfelé módosította az Európai Bizottság, az idei évre vonatkozó friss prognózis még mindig jóval alacsonyabb annál, mint amit a magyar kormány mond – írja a Bruxinfo.A lap úgy tudja, hogy elsősorban az EU-források előrehozott kifizetése és a 2019-es önkormányzati választások élénkítő hatása miatt vár az Európai Bizottság idénre jókora gazdasági növekedési lassulást.
Rekordot döntött a magyar kis- és középvállalkozók térnyerése a közbeszerzési piacon: minden 100 eljárásból 87 darabot, minden közbeszerzésen elköltött 100 forintból 59 forintot a kkv-k nyerték el 2019-ben - tette közzé adatait a Közbeszerzési Hatóság.