Hónapról hónapra szebb képet fest a hivatalos statisztika a bérekről, ám a dolgozók többsége ezt nem érzi. Nem csoda: csak egy szűk réteg keres akkora összeget, amekkorát a többség együttvéve sem.
Elemzések
Eddig az uniós fejlesztési források 21 százalékát hívta le hazánk a 2014–2020-as ciklusban, a visegrádi országok közül csak Lengyelország áll ennél jobban, a csehek és a szlovákok teljesítménye viszont elmarad.
A GKI 4,2 százalékra emelte előrejelzését a magyar gazdaság ez évi bővülésére, ugyanakkor úgy vélik, hogy jövőre a gazdasági bővülés 3 százalék közelébe mérséklődik – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Az ellenségképeket kereső és a relatív jólétet a gazdasági kockázatok árán is fenntartó gazdaságok előbb-utóbb jó eséllyel bedőlnek, ezt írja a befektetési szakember a török példa alapján Magyarországot is figyelmeztetve.
Különböző, a magyar munkaerőpiacra szabott modellek kidolgozásával segíthető a rugalmas foglalkoztatás hazai elterjesztése. Ezek a modellek segíthetnék a még mindig nagyszámú inaktív csoport bevonását a foglalkoztatásba, ezzel segítve a munkaerőhiány kezelését – Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő szerint. Kiemelte: a munkáltatók a fiatalok, az idősebbek és a kisgyermekesek között találhatnak könnyebben munkaerőt, mivel a 25 és 54 év közötti korcsoportok jelentős részében teljes a foglalkoztatottság. A fejlesztések érdekében azonban a cégeknek is tenniük kell.
Hazánkban már 64 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése, az év negyedik hónapjában a bruttó átlagkereset 12,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A béremelkedés a kormány és az elemzők szerint is kitart idén, és továbbra is két számjegyű lesz.
Az otthoni munkavégzés ugyan számos előnyt hordoz magában, mégis csak kevés munkavállalónak adatik meg ilyen formán dolgozni – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből.
A tőzsdekrachok, a kiberbűnözés vagy az államközi konfliktusok jobban veszélyeztetik a gazdasági teljesítőképességet, mint a természeti katasztrófák – derül ki a Loyd’s biztosító friss elemzéséből, amelyről a Világgazdaság számol be.
A hazánknak járó kohéziós források mértéke várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet 2021 és 2027 között, habár az Európai Bizottság legfrissebb előterjesztése szerint a lehető legnagyobb, 24 százalékos elvonással kellene az országnak számolnia – mondta a Magyar Időknek Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója. Kiemelte: igaz, hogy felzárkózó pályán van a kelet-közép-európai régió, ehhez azonban jelentős gazdasági reformokra volt szükség, amelyet a déli tagállamokkal ellentétben végre is hajtottunk.
Kormányzati körökben is egyre több szó esik arról, hogy a magyar gazdaságnak mihamarább át kellene állnia a magas hozzáadott értéket termelő, innovációvezérelt működésre. Eddig az látszott, hogy a mindenkori kormányok bebetonoztak egy olcsó munkaerőre, közepes technológiára építő és a nemzetközi értékláncban mind inkább lecsúszó működési modellt, amelyben a külföldi cégek platformjai „sivatagi katedrálisokként" helyezkednek el a gazdaságban. A sérülékenységet egy hazai tőkére épülő újraiparosítás enyhíthetné. Vajon alkalmas erre a magyar oligarcha elit, illetve rendelkezésre áll-e elegendő tőke?
Magyarországon a munkaórák 49%-át lehetne automatizálni a már létező technológiákkal, ami mintegy 2,2 millió ember munkájának felel meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az automatizálás be is fog következni, a McKinsey tanulmánya szerint 2030-ig a munkaórák 24%-át fogják automatizálni.
A keresetek emelkedésének üteme márciusban elmaradt az elemzők várakozásától, ennek egyik oka a bázishatás lehet, az hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelkedésének mértéke alacsonyabb a tavalyinál; összességében azonban az első negyedévi adatok kedvező munkaerőpiaci helyzetet mutatnak.
A legtöbb régióban folytatódott a munkanélküliség csökkenése hazánkban, ám az állástalanok létszámának változásánál jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma az első negyedévben 2017 azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Az első negyedéves adatok azért is beszédesek, mert az év első három hónapjában alacsonyabb szokott lenni a munkát vállalók száma, mint az év többi részében, mivel a január és március közötti időszakban jóval kevesebb a szezonális munkás.
Májusban minimálisan romlott a GKI konjunktúraindexe, miután a fogyasztói várakozások pesszimistábbá váltak, az üzleti várakozások pedig csak szerényen javultak - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt., hozzátéve: az index nem sokkal marad el a februári történelmi csúcsától.
Magyarország a digitalizáció terén az elmúlt években átlagos fejlődést mutatott fel, de még ezzel együtt is csak a gyengén teljesítő uniós tagállamok közé tartozik. Internetes szolgáltatások és vezetékes szélessáv használatában uniós átlag felett van az ország, de egyéb más mutatóban elmarad az uniós átlagtól - derül ki az Európai Bizottság legfrissebb, digitális felkészültséget mérő DESI indexéből. Gyászosan állunk a digitális alapkészségek terén, ami pedig kulcsfontosságú lenne a javuláshoz.
Továbbra is messze Németország az Európai Unió legnagyobb gazdasága, egymagában több mint ötödét adja a huszonnyolc tagállam összesített bruttó hazai termékének (GDP) – írta friss jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat). A szervezet közzétett adatai szerint az Európai Unió teljes GDP-je jelenlegi árakon számolva 15,3 ezer milliárd euró volt tavaly.
Feltétlenül szükségesnek tartja a választással kapcsolatos egyes szabályok módosítását a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona az áprilisi választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról tartott országgyűlési beszámolója alapján.
Meghaladja az uniós átlagot a munkanélküliségi ráta, ha nem veszik figyelembe a kormány "trükkjét" a közmunkásokkal. Idén tovább csökken a folyó fizetési mérleg, mert a behozatal az év végéig gyorsabban bővül, mint az export. Az uniós források előlegezése miatt nagyon elszabadult a hiány.