A hazánknak járó kohéziós források mértéke várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet 2021 és 2027 között, habár az Európai Bizottság legfrissebb előterjesztése szerint a lehető legnagyobb, 24 százalékos elvonással kellene az országnak számolnia – mondta a Magyar Időknek Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója. Kiemelte: igaz, hogy felzárkózó pályán van a kelet-közép-európai régió, ehhez azonban jelentős gazdasági reformokra volt szükség, amelyet a déli tagállamokkal ellentétben végre is hajtottunk.
Az Európai Bizottság terve szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban a jelenleginél 24 százalékkal kevesebb forrást kapna hazánk, ugyanakkor a következő időszak tárgyalási fordulóin ez az arány jelentősen változhat. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója lapunk kérdésére kiemelte: várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak járó kohéziós keret mértéke.
Emlékeztetett: amennyiben mégis a 24 százalékos vágással kellene számolnunk, akkor is hazánk lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül. A szakértő felidézte, hogy a 2014–2020 közötti időszak tárgyalásai során – amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia – 30 százalékos lett volna a támogatáselvonás, így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között.
Essősy Zsombor arról is beszélt, a brexit miatt kisebb a kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében.
Így egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat. Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében.
– Egyelőre nincsenek pontos adatok, vizsgálati eredmények azokról a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, hogy mennyi szabálytalanságot tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyarországi uniós források elköltésénél – mutatott rá Essősy Zsombor. Kiemelte: az eddigi beruházások egy részét a hazai költségvetés előfinanszírozta, a számlák megküldése az Európai Bizottság részére pedig a következő időszakban várható, így a vizsgálatokat is csak a következő hónapokban tudja lezárni az uniós hatóság, amikor ténylegesen látja a benyújtott dokumentumokat.
A szakértő hozzátette: a kormánynak a számlák megküldésénél kell körültekintően eljárnia, ezt követően a bizottsági tárgyalásokon választ adnia azokra az esetlegesen felmerülő kérdésekre, amelyeket a hatóságok felvethetnek a pénzköltésekkel kapcsolatos eljárásokról.
Amint arról a lap korábban beszámolt, az Európai Bizottságnak a következő időszakban tárgyalnia kell a magyar kormánnyal, többek közt a kohéziós forrásokról is. Ez azért fontos, mert Brüsszel az európai parlamenti választások előtt, tehát jövő tavasszal el szeretné fogadtatni az új uniós büdzsét, ehhez azonban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács egyhangú szavazata szükséges.
Amennyiben pedig hazánkat komoly érdeksérelem éri, a többi tagállamhoz hasonlóan, mi is élhetünk vétójogunkkal. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat is megvágná a bizottság, ugyanakkor ez nemcsak a kelet-európai, de a nagy befolyással bíró nyugat-európai tagországoknak sem tetszik, beleértve Franciaországot, ráadásul az Európai Parlament sem bólintott rá ezeknek a forrásoknak az átcsoportosítására.
Hogy volt régen...?
