A legtöbb régióban folytatódott a munkanélküliség csökkenése hazánkban, ám az állástalanok létszámának változásánál jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma az első negyedévben 2017 azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Az első negyedéves adatok azért is beszédesek, mert az év első három hónapjában alacsonyabb szokott lenni a munkát vállalók száma, mint az év többi részében, mivel a január és március közötti időszakban jóval kevesebb a szezonális munkás – írja a Magyar Idők.
Az adatokat tekintve a dolgozók száma az idei első negyedévben átlagosan 4,38 millió fő volt, 60 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a regisztrált munkanélküliek 177,6 ezer fős létszáma pedig majdnem 30 ezer fővel alacsonyabb 2017 azonos időszakához képest. A foglalkoztatottsági arány országosan a 15–64 év közötti korosztályban 71,4 százalékon állt, 1,1 százalékkal volt magasabb, mint tavaly, a munkanélküliségi ráta pedig a 2017 első negyedévéhez képest fél százalékponttal 3,9 százalékra csökkent.
A várakozások szerint a mutatók még tovább javulnak az év hátralévő részében.
A 20–64 év közöttiek foglalkoztatását tekintve az ország számos pontján elértük a 2020-ig az Európai Uniónak tett vállalásunkat, mivel Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyében, valamint a fővárosban a mutató már túllépte a 75 százalékos foglalkoztatottsági arányt. Várhatóan 2020-ig országos átlagban is meghaladja a korcsoport foglalkoztatotti aránya a vállalt 75 százalékot.
A 2022-ig szóló, az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban 80 százalékos foglalkoztatottsági szintet céloztunk meg, Győr-Moson-Sopron megyében a 79,4 százalékos aránnyal már most megközelítettük a kijelölt szintet. Vas megyében gyakorlatilag eltűnt a munkanélküliség, ugyanis a korcsoportban az állástalanok aránya 1,1 százalékra esett.
A megyei összehasonlítást tekintve megállapítható, hogy bizonyos régiókban, elsősorban a kis lakosságszámú körzetekben annak ellenére alacsonyabb az átlagnál a foglalkoztatottsági szint, hogy a munkanélküliségi mutatók nem térnek el jelentősen az országos átlagtól. Ezeken a területeken, például Tolna megyében az inaktívak száma rendkívül magas, őket pedig valamilyen okból nem látják a statisztikák.
Szintén alacsony a foglalkoztatottsági arány Somogy megyében, ahol a szakértők szerint az első negyedéves adat azért kisebb a további időszakoknál, mert a Balatonnál a vizsgált időszakban nincs szezonális munka.
Az északkeleti megyékben – ahol még mindig jóval nagyobb a munkanélküliség az országos átlagnál – szintén dinamikusan nőtt a foglalkoztatottság, ugyanakkor az adatok szerint ezeken a területeken nagyjából arányosan változott a foglalkoztatotti és munkanélküliségi létszám.
Ugyan kedvező adat, hogy a munkanélküliségi ráta már hat megyében is 2 százalék alá csökkent, ugyanakkor a foglalkoztatási ráta bizonyos megyékben az országos átlagot sem éri el. Ez azt jelenti, hogy az inaktívak aránya továbbra is magas.
Ahogy arról lapunk korábban már beszámolt, a foglalkoztatáspolitika elsődleges célja ma már a foglalkoztatottak arányának növelése. Az inaktívak száma ugyanis rendkívül magas, miközben a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát okoz. A szakértők szerint a fiatalok, a kisgyermekesek és az idősek körében lenne növelhető az aktivitás, ugyanakkor esetükben nem a teljes munkaidős foglalkoztatásra kell gondolni.
A rugalmas foglalkoztatási formák közé sorolható a kötetlen munkaidő, a távmunka, valamint a teljes munkaidős foglalkoztatás helyett egyéni megoldások bevezetése. Megoldást jelentene emellett a munkaerő mobilitásának segítése, mivel bizonyos területeken úgy magasabb az országos átlagnál a munkanélküliek aránya, hogy a foglalkoztatottsági szint sincs elmaradva.
Az inaktívak bevonása azért is a következő évek egyik legfontosabb feladata a szakértők szerint, mert a munkaerő-tartalék nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő befektetések hazánkba települjenek. Ehhez kapcsolódóan a munkaerő minősége sem mellékes szempont, ezért a felnőttképzés, az oktatás megreformálása és az élethosszig tartó tanulás elősegítése nélkülözhetetlen feladatot jelent.
Hogy volt régen...?
