Hazánk, akárcsak tavaly, idén is a harmincadik helyet foglalja el a leggazdagabb 53 ország rangsorában – olvasható az Allianz biztosító globális vagyonosodási jelentésében. A tanulmány szerint az elmúlt bő másfél évtized alatt világszerte több mint kétszeresére – 450 millióról egymilliárd fölé – nőtt a középosztályba tartozók száma, elsősorban az alsóbb osztályokból fölemelkedve. A középosztály gyarapodása abból is jól látszik, hogy amíg a leggazdagabb tíz százalékba tartozók vagyona 2000-ben még a teljes vagyon 91 százaléka volt, addig tavaly már csak 79 százalék.
Elemzések
Bár 2010 óta jelentősen javult a munkaerőpiaci helyzet hazánkban, és már az uniós átlagot meghaladó szinten áll a magyar foglalkoztatási ráta, továbbra is óriási különbségek vannak az ország más-más részeit tekintve – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványából, amelyet a Magyar Nemzet ismertet.
Megjelent a 2016. évi Magyar Statisztikai Évkönyv, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeres éves kiadványa ‒ közölte a KSH az MTI-vel.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint a magyarországi közbeszerzési eljárások száz százalékosan átláthatók, a vállalkozások és magánszemélyek megfelelő mennyiségű információhoz juthatnak az egyes közbeszerzések kapcsán. Magyarország uniós összehasonlításban az élvonalhoz tartozik, olyan országokat megelőzve, mint Dánia, Finnország, Hollandia vagy Svédország – számolt be Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke egy sajtóbeszélgetésen.
Egyelőre nem járt sikerrel a kormányzati szabadságharc: a hazai gazdaság motorját nagyrészt továbbra is külső üzemanyag hajtja. A 2010 előtti érában a devizahitelezés és a külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipar húzta a gazdaságot. Ma hasonló a helyzet azzal a különbséggel, hogy a devizahitelezés fogyasztásnövelő hatását az Európai Uniótól érkező beruházási célú támogatások váltották fel.
A munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra, a foglalkoztatottak száma és a gazdasági aktivitás, a munkerőpiacon megjelentek létszáma történelmi csúcsra ért a május elejétől július végéig tartó három hónapos időszak átlagában.
A Magyar Faluszövetség elismeréssel adózik mindazon sikerekért, amit települési közösségeink értékeinek megóvásáért az újkori népvándorlás káros hatásainak elhárításával, valamint gazdasági eredményeivel Hazánk a hozzánk hasonló adottságú európai országok között elért. Köszönjük!
A héten vizsgálja a magyar államadós-osztályzatot a Standard & Poor's. A nemzetközi hitelminősítő idei felülvizsgálati menetrendjében ez lesz a szuverén magyar besorolások értékelésére kitűzött második időpont.
A Gazdasági Versenyhivatal tavaly összesen 5,4 milliárd forintnyi bírságot rótt a kartellező és versenyjogot sértő cégekre. A legtöbb probléma a közbeszerzéseknél van, de egyre több esetet jelentenek a plakátkampánnyal felvezetett Kartell chat nevű rendszerben is. Közzétette éves beszámolóját a hivatal.
Továbbra is dobogós Magyarország az egy munkavállalóra jutó adók és járulékok mértékét illetően a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak mezőnyében – írja a Magyar Nemzet.
Érzékeny búcsút vesz a működőtőke a kelet-közép-európai régiótól, kedvenc célpontjától a rendszerváltás utáni évtizedekben. Akkor még munkaerő-felesleg csalogatta ide a befektetőket, míg most munkaerőhiány van. A pénz dél és kelet felé vándorol.
Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte - írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében. Az új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdette a kormányzat, a fő cél a gyors pénzköltés.
Veszített lendületéből az euróövezeti feldolgozóipari és szolgáltatóipari teljesítmény növekedésének üteme, és ennek alapján 0,6 százalékos második negyedévi GDP-növekedésre lehet számítani az euróövezetben az első negyedévi 0,7 százalék után - derül ki az IHS Markit londoni gazdaságkutató intézet hétfőn közzétett beszerzésimenedzser-indexeinek júliusi előzetes értékeiből.
Magyarországon meredeken csökken a népességszám, bár a helyzet nem nálunk a legrosszabb.
A gazdaságban a kommunikáció, a bizalom, a hírnév, az úgynevezett „puha tényezők” nagyon komoly szerepet játszanak. Többszörös hatékonyságot, többszörös nyereséget, pénzügyi eredményt hoz ezen tényezőknek tudatos felhasználása – emelte ki a pénz nélküli hatékonyságnöveléssel kapcsolatban Szeles Péter szakértő a Rádió Orienten.
Látványosan zajlott 2008-2010-ig a kelet-közép-európai régió béreinek felzárkóztatása a nyugati bérszinthez. Ám ez a folyamat a válságot követően elakadt és elkezdődött a „lemorzsolódás", amely az összes régiós ország közül Magyarországon volt a legkomolyabb.
Nem csak az országból vándorolnak ki a magyarok, van, aki úgy dönt, hogy a fejletlenebb megyéből a magasabb jövedelmet és jobb életkörülményeket biztosító régióba költözik.
Az európai uniós fejlesztési pénzeknek egyik sajátossága, hogy célhoz rendelt források. Az EU meghatározott fejlesztési célokra bocsájtja őket rendelkezésre – mondta el a Rádió Orienten Kecskés András. A Pécsi Tudományegyetem docense rámutatott: ez pedig nem feltétlenül mindig alkalmas arra, hogy egy adott nemzetgazdaság belső szerkezetében kompatibilis legyen a valós fejlesztési célokkal.