Megállíthatatlannak tűnő demográfiai katasztrófa zajlik Magyarország több járásában, 2051-re a népességük megfeleződhet. Budapest környékén nőhet a népesség, míg főleg az északkeleti régióban jelentős visszaesés jöhet. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint figyelni kellene arra, hogy oszágon belül ne alakuljanak ki túl nagy demográfiai és gazdasági különbségek.
Elemzések
A 12 oldalas „Hatékony helyi közigazgatás” című előterjesztés 2015-ös keltezésű nem publikus elemzés nyilvánosságra kerülését követően az önkormányzati vezetők széles körében váltott ki megdöbbenést és felháborodást.
A magyar gazdaság növekedési üteme tavaly 1 százalékponttal, 2,7-2,8 százalék körülire lassult, 2016-ban a visszaeső uniós támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt tovább csökken a növekedés lendülete, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint 2,3 százalékra.
A politika rátelepszik a magyar gazdaságra, és feudális jellegű osztogatással fojtja meg az egészséges piaci fejlődést. Ennek tulajdonítható az általános bizalmatlanság, amely visszafogja az egyébként növekedőképes kis cégeket. Pedig ideje lenne hátrébb lépnie a politikai elitnek a gazdaságtól, mert szervesen fejlődő hazai vállalkozások nélkül elképzelhetetlen a dinamikus növekedés. Különösen, hogy 2020 után várhatóan jelentősen csökkennek a hazai beruházások döntő többségét adó uniós támogatások.
A közalkalmazottak novemberi bérével kapcsolatos december eleji botrány után még mindig nincs minden rendben a közalkalmazotti bérekkel. Rengeteg olyan könyvtáros, tűzoltó, szociális munkás, bölcsődei dolgozó van szerte az országban, akik a decemberi bérüknek csak töredékét kapták meg karácsony után vagy az új évben.
Több mint 70 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány az idei költségvetésben keletkezett megtakarítások terhére. Jut az Eximbank feltőkésítésére, önkormányzatok kiegészítő támogatására, egyházi közösségi programokra, kormányzati kommunikációra, sportra és a magyar-német barátság évére.
Szemléletváltást kell megvalósítani az állami és önkormányzati cégek menedzselésében, az állami cégek menedzsmentjének megújítására feltétlenül szükség van - hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az MTI-nek adott év végi interjújában.
Januártól nemcsak ügyfélként, hanem adózóként is fizetnie kell a lakosságnak a szemétszállításért. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. ugyanis már induláskor 3,3 milliárd adóforintot kap a kormányzattól a működésére. Szakmai becslések szerint pedig egy év leforgása alatt további tízmilliárd forint körüli ráfordítást igényel majd a társaság.
Káoszt és félbemaradt építkezések sorát eredményezheti a bürokráciacsökkentés keretében átalakuló szabályozás, mely szerint 300 négyzetméter alapterületig egyszerű bejelentéssel megindítható az építkezés építési engedélyezés nélkül - mondta a napi.hu-nak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László.
A 2010-es kormányváltást követően „minőségi” ugrás történt a hazai korrupcióban azáltal, hogy keretek közé szorították a kormány erejét kontrollálni tudó állami intézményeket. Ligeti Miklós, a Transparency International igazgatója szerint nem a törvény szigorával van gond, hanem a végrehajtással. A rendszerváltoztatás óta egyetlen kormánynak sem sikerült igazán átláthatóvá tennie a közpénzek felhasználását – írja a Magyar Nemzet.
Csak az uniós pénzek tartják a lelket a magyar gazdaságban, a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint hiányoznak a növekedés alapjai: a beruházások és a munkaerő – írja a Világgazdaság.
Több mint 600 milliárd forint uniós támogatásról van még egyeztetés az Európai Bizottsággal (EB) az idén záruló pénzügyi elszámolási ciklust érintően - erről Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán.
Olyan döntés születhet a parlamentben a kistelepülések polgármestereinek fizetéséről, amely szembe állíthatja a kormánypárti frakciót Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ráadásul világossá válhat, hogy a problémát az ellenzék javaslatának elfogadásával, Orbán ellenére sikerült megoldani – írja a napi.hu.
Van aki azért megy el, mert több pénzt keres, van aki jobb nyugdíjat akar, de olyan is van, akinek a munkakörülményekből van elege. Csak az egyetemek és kórházi központok képesek ma megtartani a jó orvosokat Magyarországon. A vidéki orvosok megállíthatatlanok, de már a nagyobb városok kórházai is egyre nehezebb helyzetben vannak – írja a Világgazdaság.
Az előző hónaphoz képest nem változtatott gazdasági növekedési előrejelzésén a GKI Gazdaságkutató Zrt. Idén a GDP 2,7, jövőre 2 százalék körüli mértékben nőhet – írja a Világgazdaság.
Központosítva, s ráadásul rendszeresen túlárazzák Magyarországon az uniós fejlesztési forrásból finanszírozott projekteket – ez az elsődleges, s nem túl szívderítő megállapítása a Transparency International (TI) hazai szervezete által készített tanulmánynak.
Már csak 2,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság októberben a Világgazdaság mutatószáma szerint. A gyorsulási irányadó (GYIA) kétéves mélypontra esett.
Erre az évre 6,9-7 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát várnak az Erste és a Takarékbank makroelemzői. A Központi Statisztikai Hivatal frissen közölt adatai egyre jelentősebb foglalkoztatásbővülést vetítenek előre a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint.