Januártól nemcsak ügyfélként, hanem adózóként is fizetnie kell a lakosságnak a szemétszállításért. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. ugyanis már induláskor 3,3 milliárd adóforintot kap a kormányzattól a működésére. Szakmai becslések szerint pedig egy év leforgása alatt további tízmilliárd forint körüli ráfordítást igényel majd a társaság – írja a Magyar Nemzet.
Jövőre átlagosan plusz két-három havi szemétszállítási díjat fizet majd ki a lakosság a rezsicsökkentés jegyében. Igaz, ezt az összeget nem ügyfélként, hanem adófizetőként állják a családok. Egy-egy adózóra hozzávetőleg négyezer forint befizetés jut – derül ki a szakmai számításokból. A többletforrás a hulladékszállítás államosításához kell majd. A kabinet ugyanis 3,3 milliárd forintot ad egy kormányhatározat alapján a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság létrehozásához, és szakértői becslések szerint megközelítőleg további tízmilliárd forint kell majd a társaság jövő évi finanszírozásához.
A cél a rezsicsökkentés megőrzése
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja majd. A minisztérium közölte: a tervek szerint a jövőben az állam alakítja ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos tervét, határozza meg a minimális hulladékgazdálkodási közszolgáltatási színvonalat területenként, a szolgáltatási díjakat, ellátja továbbá a központi koordinációs feladatokat, a díjbeszedést és a kintlévőségek kezelését.
Az új rendszerben négyoldalú jogviszony jöhet létre a lakos, az állam nevében eljáró koordináló szerv, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között – tudatta a tárca. Hozzátéve: a tervezett intézkedések célja a lakosság által fizetett közszolgáltatási díjakban elért rezsicsökkentési eredmények megőrzése, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fenntartható működésének kialakítása, a hulladékok lerakással történő ártalmatlanításának lehető legnagyobb mértékű visszaszorítása, a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtési rendszer teljes körű működtetése, a háztartások számára egységes színvonalú szolgáltatás biztosítása, az ellátás biztonságának javítása. Az új működési rend 2016. április 1-jén indulna el. Addig létre kell hozni a koordináló szervezetet, és meg kell alkotni a működési kereteit rögzítő, rendeleti szintű jogszabályokat – tájékoztatott az NFM.
Drága és felesleges az államosítás
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: semmi értelmét nem látja a hulladékszállítási szektor államosításának. Ez az intézkedés ugyanis drága és felesleges. Emellett a lakosság számára sem lesz kedvező. A szemét elszállítását a helyi önkormányzatok tudják a legjobban megszervezni, nem egy központi állami mamutcég – jegyezte meg a szakember. Aki hozzátette: a hulladékkezelő cégek nem azért lettek országszerte veszteségesek, mert rosszul gazdálkodtak, hanem azért, mert a kormányzat befagyasztotta a szállítási díjakat, miközben drasztikusan emelte a kiadásokat. Bevezette például az útdíjfizetést és megduplázta a hulladéklerakási díjat.
Emlékezetes: a kabinet januárban a lerakási tarifákat a korábbi tonnánkénti háromezer forintról hatezer forintranövelte a még 2012-ben a parlament által megtárgyalt úgynevezett hulladéktörvény alapján. A rendelkezés eredetileg azt írta volna elő, hogy 2013-tól a lerakási díj háromezer forint, 2014-ben már hatezer forint, 2015-ben kilencezer forint, 2016-tól pedig 12 ezer forint legyen tonnánként. Ez az előírás azonban eredetei formájában betarthatatlannak bizonyult. Így jelenleg tonnánként hatezer forint a tarifa, ami a jövő év elejétől növekedne kilencezer forintra. A díjemelés azonban várhatóan nem történik meg, mert azzal a kormányzat már nem a szemétszállítási cégeket jelenleg működtető önkormányzatokat, hanem a most alakuló állami hulladék mamutcéget tenné még veszteségesebbé.
Kódolva van a tízmilliárdos veszteség
Schmidt Jenő szerint az áremelési korlátozás és a költségszint-növekedés miatt az új rendszerbe is kódolva van az állami cég évi hozzávetőleg tízmilliárd forintos vesztesége, amit ma még a hulladékos társaságokat működtető önkormányzatok állnak. Emellett az állami hulladékholding „megörökli” majd a szemétszállítási cégek 6-8 milliárd forintos kintlevőségeit is, amellyel egyelőre nem tudni, hogy mit fog kezdeni.
Az elnök úgy látja: kizárt, hogy a központi állami vállalat hatékonyabban működik majd, mint a mostani szemétszállító cégek. A rendszer ugyanis várhatóan elvileg úgy működik majd, hogy a mostani helyhatósági hulladékkezelő társaságok eszközei papíron a holdinghoz kerülnek, s az állami vállalat számláz majd a fogyasztóknak. Míg az önkormányzati cégek visszabérlik az eszközparkot, hogy továbbra is el tudják végezni a szemételszállítási teendőket. Így a vagyonelemek amortizációjának a költsége és a többi veszteség az állami holdingnál jelentkezik, s ezek a kiadások az adófizetők zsebét terhelik majd.
Hogy volt régen...?
