Már csak 2,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság októberben a Világgazdaság mutatószáma szerint. A gyorsulási irányadó (GYIA) kétéves mélypontra esett.
Egyre inkább elveszíti az elmúlt két évben tapasztalt lendületét a magyar gazdaság a gyorsulási irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma októberben 2,54 százalékos növekedést mutatott, s ez érdemben alulmúlja az év első felében tapasztalt 3 százalék körüli bővülést, a tavalyi évben mért 3,5–4 százalék közötti havi adatok pedig már annyira távol vannak, hogy hosszú ideig nem is várható hasonló ütem.
Szeptemberhez viszonyítva 0,12 százalékkal nőtt a GYIA az előző havi 0,21 után, ami szintén arra utal, hogy tartósan lassuló pályán maradhat a magyar gazdaság növekedése. Kedvezőtlen jel az is, hogy a tíz részindex közül hat csökkentette a GYIA-t, miközben csak négy tudta támogatni a bővülést, vagyis a komponensek többsége negatívan hatott.
A pénzügyi indexek közül továbbra is a lazuló monetáris feltételek számítottak húzóerőnek. A reálkamat az infláció újbóli eltűnése miatt csökkent, a pénzkínálat reálértéke pedig már két éve folyamatosan növekszik. A többi komponens azonban visszavetette a GYIA-t: az Ifo-index csökkent, a BUX reálértéken számolva is esett, miközben a rövid és a hosszú lejáratú kötények közötti kamatkülönbség emelkedett.
Nem teljesítettek jobban a makrogazdasági komponensek sem, miután három részindex húzta felfelé, kettő pedig lefelé a GYIA-t. A reálkeresetek emelkedtek, és az ipari termelés is bővült, ami stabil alapot adott ahhoz, hogy végül havi alapon szerényen bővüljön a főindex.
fogyasztási hitelek állománya azonban visszaesett, és a munkakeresés átlagos időtartama az index számolása óta nem látott magasságba, 20 napra emelkedett az előző havi 19,2-ről. Ugyan az ipari termelés jól alakult, de a kilátások már nem annyira kedvezőek, mert a rendelésállomány visszaesett.
A második negyedévben még a mezőgazdaság rossz teljesítménye húzta vissza a gazdaságot, és főképp emiatt csökkent 2,7 százalékra a GDP-növekedés üteme. Az ipari termelés növekedése lelassult, miután az autóexporton kívül továbbra sincs igazi húzóerő, az autógyárak viszont már teljes kapacitáson pörögnek. Az építőipar közben gyorsan fékezett. Júliusban stagnált, augusztusban pedig zuhanni kezdett az építőipar a korábban látott tíz százalék körüli növekedések után. A rendelési adatok alapján pedig egyértelmű, hogy a növekedés aligha fog visszatérni.
A termelési oldalon leginkább a szolgáltatások bővülésében bízhatunk, amely nagymértékben függ a lakossági fogyasztástól. Az alacsony infláció miatt érezhetően emelkednek a reálkeresetek, ráadásul a banki elszámoltatás hatása is növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, így a fogyasztás a következő negyedévekben is érdemben hozzájárulhat a növekedéshez. Felhasználási oldalról a beruházásoknál számottevő élénkülés egyelőre nem várható, miután az új uniós ciklus forrásai csak lassan fognak megérkezni. Ezen a képen azonban változtathat az MNB, ha az NHP kifutása után nagyszabású élénkítőprogramot hirdet.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a tavalyi 3,7 százalék után idén nem fogja elérni a 3 százalékot a GDP-növekedés üteme, jövőre pedig további lassulás várható. Az optimistább elemzők a kormány 2,5 százalékos várakozásához közeli gazdasági növekedést várnak jövőre, a pesszimisták azonban az egyszeri hatások kifutásával 2 százalékot prognosztizálnak.
Így készül a GYIA
A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.
A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).
Hogy volt régen...?
