Továbbra is dobogós Magyarország az egy munkavállalóra jutó adók és járulékok mértékét illetően a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak mezőnyében – írja a Magyar Nemzet.
A szervezet nemrég kiadott, 2016-os számokra támaszkodó összesítése szerint hazánkban – családi kedvezmények nélkül – a bruttó fizetések 48,2 százaléka landol az államnál. Ennél magasabb adóék (adók és járulékok a teljes bérköltség százalékában) csak Belgiumban (54 százalék) és Németországban (49,4 százalék) van.
A régiós országok közül Csehország áll hozzánk a legközelebb – a teljes listán a nyolcadik helyen – átlagosan 43 százalékos adó- és járulékfizetési szinttel, míg Szlovákia a tizenkettedik, 41,5 százalékkal, Lengyelország pedig a huszonharmadik, 35,8 százalékos adóékkel. A legalacsonyabb, a bruttó jövedelem 21,8 százalékát kitevő kötelezettséggel Svájcban kell számolni Európában, míg az uniós tagországok között Írországban a legkisebb, 27,1 százalékos az adóék.
A családi adókedvezményeket figyelembe véve hazánk esetében valamelyest kedvezőbb a kép: ahol a szülők házasok és legalább két gyermekük van, keresetük 33,7 százaléka megy az államnak. Ezzel az eredménnyel a tizenegyedik helyen áll hazánk, ám a 26 százalékos OECD-átlagtól így is jócskán elmaradunk. Cseh-, Lengyelország és Szlovákia e téren három-hat százalékponttal áll jobban Magyarországnál.
Az OECD nemcsak százalékosan, hanem összegszerűen is vizsgálja a kiadásokat: míg egy németországi, svájci vagy belgiumi munkavállaló után 74 ezer dollár (18,9 millió forint) körüli összeg folyt be 2016-ban az államkasszába, addig a visegrádi országokban ennek kevesebb mint fele: Magyarországon 32 930 dollár (8,4 millió forint), Csehországban 34 700, Szlovákiában alig 30 ezer, míg Lengyelországban 31 930 dollár volt az átlagos jövedelmek után fizetendő összeg. Az OECD-átlag az adóéket illetően 36 százalék, azaz ötvenezer dollár évente.
A nemzetközi szervezet egy másik, július közepén kiadott tanulmányában vizsgálta azt, hogy az egyes országok 2015-ben miként használják fel a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat. Hazánkban az állami beruházások aránya a GDP-hez viszonyítva 6,7 százalék volt, ami több mint kétszerese az OECD-átlagnak. A közkiadások 17,3 százaléka tartozott az úgynevezett gazdasági funkciók kategóriába, ami a legmagasabb az OECD-országok között (az átlag 9,3 százalék).
Ide tartozik például a közlekedésfejlesztés, de a munkaügy is. Ezen a téren több mint négyszázalékos a plusz a 2007-es, azaz a válságot megelőző szinthez képest, miközben a vizsgált országok átlaga stagnálást mutat. Az egészségügyre áldozott pénz tekintetében a GDP-arányos OECD-átlag 18,7 százalék volt, míg nálunk csak 10,6 százalék jutott erre a célra. Ugyanekkora ráfordítással működött a közoktatás, ami néhány százalékkal szintén elmarad az átlagtól, nem beszélve a listavezető Izlandtól, Svájctól és Izraeltől, ahol egyaránt 17 százalék felett volt az arány. A szociális ellátórendszerre a közkiadások 29,9 százalékát fordította a kormány (a szervezet tagországainak átlaga 32,6 százalék volt).
Hogy volt régen...?
