Az ingatlan-adásvételek majdnem nyolc százalékánál a négyzetméterár tavaly meghaladta az egymillió forintot, a fővárosban ez az arány már 24 százalék volt. Az ingatlanok közel négy százalékáért fizettek az új tulajdonosok több mint 100 millió forintot, míg 26 százalékukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni a vevők.
A Duna House ingatlanközvetítő közzétette éves összefoglalóját. Tranzakciós adatai alapján végső vételár szempontjából egy vidéki birtok lett az idei rekorder, amelyért több mint 860 millió forintot fizettek. A 600 négyzetméteres lakótérrel rendelkező, 14 szobás (ebből 7 hálószobához saját fürdő tartozik) ingatlan Bécstől és Budapesttől egyaránt másfél órányi távolságra van. A skála ellenkező végén a kistelepüléseken található, felújítandó vályogházak szerepeltek, 1-3 millió forintos értékben.
Az ország egészét vizsgálva átlagosan 38,7 millió forintos áron keltek el az ingatlanok tavaly, ez 25 százalékos emelkedés 2021-hez képest. Budapesten viszont a lakások átlagára 55 millió forint volt, de egyre gyakrabban akad már kétmillió forintos négyzetméterár az újépítésűek mellett a használt lakások között is.
Az országos értékesítési adatok alapján a panelek átlagosan 543 ezer, a téglalakások 708 ezer, a házak pedig 337 ezer forintos négyzetméteráron voltak megvásárolhatók. Az újépítésű ingatlanok átlagosan négyzetméterenként 740 ezer forintért cseréltek gazdát.
Az eladók ötöde korábbi ingatlanbefektetését értékesítette, 18 százalék nagyobb ingatlanba való költözés miatt vált meg lakásától, illetve közel 17 százalékban örökségük értékesítésétől várták a hasznot, 13 százalékuk pedig inkább kisebb lakásra váltott. A vevők legfőbb motivációja a befektetési célú vásárlás és a nagyobb lakásba való költözés volt, ezt az első lakás megszerzése követte.
A fővárosi eladásra kínált otthonok között nem ritka, hogy több mint száz éve épült házban található az ingatlan. A Duna House közreműködésével 2022-ben létrejött tranzakciók közül a legkorosabb címet az óbudai Fő téren található műemlék társasház, egy 1750-es években épült késő barokk stílusú épületrészében kialakított, felújított, kivételes hangulatú lakás szerezte meg, amit majdnem 120 millióért adtak el.
Az idén a tavalyinál kevesebb, 90-120 ezer lakóingatlan értékesítésére számítanak piaci szereplők, a kilátásokat főként a hitelkamatok, a rezsiszámlák változása és a megmaradt állami támogatások határozzák meg szerintük. A Duna House becslése alapján 2022 decemberében az ingatlanpiacon 6474 adásvétel történt, ami novemberhez képest 19 százalékos, az előző év azonos időszakához képest 43 százalékos csökkenés. Ezáltal a lakóingatlanpiac 2022-ben 125.171 adásvétellel zárt, ami 2021-hez képest 22 százalékos elmaradás.
A Duna House szerint 2023-ban sem várható a piac erősödése, 90-110 ezer lakás adásvételére számítanak. A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a hitelközvetítő Credipass magyarországi adatai alapján a hitelpiacon 2022 decemberében 55 milliárd forint jelzálogcélú hitel realizálódott, ez az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 48 százalékos visszaesés, az előző hónaphoz képest nyolcszázalékos. Éves szinten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tényadatai és a Credipass becslése alapján 1217 milliárd forint lakáscélú hitelt vett fel a magyar lakosság, ami a 2021-es rekordévvel összevetve 6,6 százalékos visszaesés. A Duna House szerint az év végi bejelentés a megmaradó állami támogatások pozitív üzenete biztonságot és kiszámíthatóságot ígér a hitelpiac számára.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az idén legfeljebb 100-120 ezer adásvételre kerülhet sor, ami 20 százalékkal maradhat el a tavalyi szinttől. Kulcskérdés lesz, hogy az eladók el tudják-e érni a vevőket, ehhez megfelelően rugalmas és reális árazási stratégia kell. Az elmúlt éveket jellemző két számjegyű drágulással szemben 2023-ban jóval lassabban, átlagosan 4-5 százalékkal növekedhetnek az árak.
Az infláció és a gazdasági bizonytalanságok miatt 2022 végére az átlagos lakáshitelkamatok is 9-10 százalék körül jártak, ez jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet. A kilátások szerint a hitelkamatok 2023-ban is ezen a szinten maradhatnak, ami pangó kereslettel járhat együtt. A lakáshitelkamatok csak az infláció mérséklődésénél indulhatnak csökkenésnek, ezért lesz fontos a lakáspiac szempontjából az infláció alakulása.
A 2022 végén megszületett döntés értelmében idén április végéig az átlagfogyasztás felett sem változik a gáztarifa. Ha kezelhető szinten maradnak a gázszámlák, akkor 2023-ban nem lesz olyan lakáseladási hullám a rezsikényszer hatása alatt, mint amire korábban számítani lehetett – véli az elemző. Mindezek mellett növelte a vevők mozgásterét az év végi bejelentés, hogy a babaváró támogatás és a falusi csok is 2024 végéig igényelhető, valamint hogy két évvel meghosszabbították a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés lehetőségét is.
Hogy volt régen...?
