Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.
A világ- és a magyar gazdaság államháztartás pozíciói és kilátásai 2023 tavaszán címmel megtartott előadásában arról beszélt a KT elnöke, hogy a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat.
Előrejelzésében rámutatott, hogy a magyar GDP idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.
Megemlítette, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe.
Kovács Árpád elmondta, hogy 2020 óta emelkedik Magyarország nominális GDP-je, nemcsak az inflációs hatások, hanem a volumenbővülés miatt is. Idén 78 ezer milliárd forint lesz a bruttó hazai termék – jósolta.
Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási a visszaesés: a tartós fogyasztási cikkek, az elektronikai termékek és az élelmiszer-kereskedelem területén egyaránt, és ez az évek óta emelkedő áfabevételekre is negatív hatással lesz.
Az állam szerepe jelentős a beruházásoknál, most mérséklődést mutat, ugyanakkor az áremelkedések miatt értékét tekintve nagymértékben emelkedik. Szintén emelkedés tapasztalható a járműgyártás és a turizmus területén.
Hogy volt régen...?
