Egy új kormányrendelet megnehezítheti Budapest pénzügyi mozgásterét. Az a módszer, amivel az elmúlt két évben a BKK-t finanszírozta a főváros, már tiltott, írta a Hvg.hu.
A Magyar Közlönyben kedden este közzétett rendelet, amelyet a megszokott módon az orosz–ukrán háború által teremtett veszélyhelyzetre hivatkozta írtak, egy pénzügyi jellegű tiltó szabályt tartalmaz.
Eszerint „az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet”.
Mindez azt jelenti, hogy önkormányzati cégeknek tilos követelésátruházást jelentő faktorálási szerződést kötni. A rendelet minden településre szól, de az biztos, hogy Budapestnek van ilyen szerződése. Pontosabban a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK), ami a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazására 50 milliárd forintos értékben kötött faktorálási szerződést az OTP Bankkal és a K&H Bankkal. A fővárosnak nagyon más lehetőség nem volt hitelhez jutnia, mert a kormány korábbi tiltása alapján nem tudott kölcsönt felvenni. Ha nincs ez az 50 milliárd, a BKK könnyen működésképtelenné vált volna.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban a Telexnek beszélt arról, hogy már 2023-ban is éltek a faktorálással, mert elmaradtak a várt kormányzati pénzek, például nem kapták meg a rezsitámogatás közel 10 milliárdos összegét, a 10,2 milliárdos trolipénzt és a Lánchíd felújításának 6 milliárdos állami hozzájárulása sem jött meg. A BKK utolsó negyedéves működését viszont biztosítani kellett. A tavalyi faktorálási költség körülbelül kétmilliárd forintot tett ki, ennél idén kisebb összegre számítanak. Elismerte, hogy ez a helyzet neki sem tetszik, és a főváros görgeti maga előtt ezt a pénzt egészen addig, amíg meg nem nyeri a szolidaritásiadó-pert, amit az állam ellen indítottak, mert az az összeg helyrebillentheti az egyensúlyt.
Kiss most a Hvg.hu-nak azt mondta, hogy a nyár elején aláírt faktorálási szerződést már nem érinti az új kormányrendelet, 2024-ben nincs csődközeli helyzet, azt pedig vizsgálják, hogy hogyan érintik az új szabályok a 2025-ös költségvetést.
Hogy volt régen...?
