Változtatott a kormány a közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazott közmeghallgatással kapcsolatos szabályokon – derül ki a Magyar Közlönyből. A módosítás szerint a közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, az e rendeletben foglaltak szerint is megtartható.
Kiemelt témák
„Hol a pénz, főpolgármester úr?” – vonja kérdőre Karácsony Gergelyt a fővárosi Fidesz a Facebook-oldalán. A párt és a kormány is a Tarlós István által a kasszában hagyott 214 milliárdos tartalékról beszél, miután a főpolgármester bejelentette, hogy Budapest csődközeli állapotba kerülhet, ezért túlélőprogramot hirdet. De miféle több mint 200 milliárdos tartalékról beszél a Fidesz, és ha volt is ilyen, akkor hova tűnt?
A programhoz újonnan csatlakozó 60 település polgármestereinek, az érintett országgyűlési képviselőknek és a megvalósító szervezetek képviselőinek tartottak tájékoztatót a Belügyminisztériumban 2023. április 19-én.
Tavaly éppen a karácsonyi időszakban bocsátotta véleményezésre a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium javaslatát, amelyben engedélyezik, hogy az ország bármely pontján tanyát lehessen létrehozni mezőgazdasági területeken. Az időzítés miatt a szakmai szervezetek csak a kormányrendelet márciusi hatálybalépésekor szembesültek a harminc százalékos – a jelenlegi tízszeresét lehetővé tevő – beépíthetőséget engedélyező jogszabállyal. Az építész kamara a jogalkotóhoz fordul, az önkormányzati szövetség a katasztrofális következményekre figyelmeztet, és a rendelet visszavonását követeli. A szaktárca hallgat.
Az energiaárak elszabadulása után nagy fejtörést okozott az önkormányzatoknak a közvilágítás további biztosítása. A kormány a településekre bízta a helyi szabályozást, miközben a kiegészítő normatíva csak részben fedezte a megnövekedett költségeket.
Idén tizenegyedik alkalommal, a Föld napjára időzítve elindult a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció, az ország legnagyobb önkéntes hulladékszedési programja – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára.
A kabinet döntése szerint május elsejétől módosul a gáz és az áram ára. Egy tavaly júniusi rendelet ugyanis kiegészül azzal, hogy a bizonyos szolgáltatási jogviszony esetén a felhasználó a fizetendő villamos energia egységára 2023. május 1-jétől a szolgáltatási jogviszony létrejöttének időpontjában alkalmazott áramdíjhoz képest 59%-kal csökken. A gáz ára pedig 52%-kal lesz kevesebb.
Társadalmi egyeztetés indul a kormánytisztviselői bértábla módosításáról, amelyet a közszolgálati szakszervezetek kezdeményeztek, írja keddi közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A kormány hálózatfejlesztésre készül a víziközmű-hálózat esetében, valamint országszerte összehangolja a díjszabást. Az indoklás szerint a sok esetben három-négyszeres árazáson belüli különbséget akarják megszüntetni, mindez pedig a vízdíjak és a csatornaköltségek emelkedésével járhat. A gazdaságban egyre dominánsabbá váló akkumulátorgyártás miatt is fontos lehet akár a rezsicsökkentés részleges kivezetése. Logikus lenne az egész ágazat központosítása.
Májustól több városban emelkedik az önkormányzati lakások bérleti díja. Nagykanizsán 30 százalékkal, Polgáron 15 százalékkal nő. Az önkormányzatok az inflációval magyarázzák az emelést, miközben Debrecen és Pécs nem módosítja az árakat.
A következő gázévben kijelölés alapján az MVM Csoport biztosíthatja minden hazai távhőtermelő számára a működésükhöz szükséges földgázt. Az Energiaügyi Minisztérium korábbi intézkedése nyomán a gázalapú szolgáltatóknál januártól lényegében megfeleződtek az intézmények távhő díjai.
Térségenként eltérő támogatásokkal gyorsítható a felzárkózás, a fejlesztéspolitikának tehát a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő segítségre kell törekednie.
A Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere, Szabó Gellért nem tud arról, hogy a Magyar Posta küldött-e levelet a postahivatallal rendelkező összes 1500 fő alatti településnek azzal, hogy májustól bezárnák a postájukat, ha az önkormányzat nem veszi át az üzemeltetést. A Magyar Faluszövetség napokban tartott közgyűlésén azonban a polgármesterek beszámoltak hasonló levelekről.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletekben szabályozza a hulladékgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos egyes átvételi díjakat és egyes indokolt költségek mértékét, valamint bizonyos díjak megállapításának szabályait.
A Komárom-Esztergom vármegyei Mocsa község határában, a lakóházaktól nem messze az Éltex Kft. 2016 óta működtet hulladékfeldolgozót. Egy az Átlátszó birtokába jutott hatósági határozat szerint a cég akkugyártásból származó, nagy mennyiségű mérgező anyagot tárolt Mocsán, engedély nélkül. A lakosságot erről nem tájékoztatták, az Átlátszó is csak közérdekű adatigényléssel tudta kideríteni, három hónap után, mi is történt.
Az Agrárminisztérium már dolgozik a földadó eltörlését célzó törvényjavaslaton, amelyre a gazdaszervezetek kérték fel a kormányt, miután Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki.
A KDNP frakcióvezető-helyettese, a törvényalkotási bizottság tagja Érd független polgármesterének, Csőzik Lászlónak a kérdésére járt utána az ügynek, miután az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) két hete levélben tudakolta meg az ország településeitől, hogy átadnák-e szakrendelőiket az államnak. A központi kórházfenntartó egyébként már január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait.
A főpolgármester szerint súlyos problémákat vet fel az Építési és Közlekedési Minisztérium javaslatcsomagja, amely szerint a tárca vezérlésével kellene lezajlania a nagyobb részben önkormányzati vagy állami forrásból megvalósítani tervezett beruházásoknak.