A Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere, Szabó Gellért nem tud arról, hogy a Magyar Posta küldött-e levelet a postahivatallal rendelkező összes 1500 fő alatti településnek azzal, hogy májustól bezárnák a postájukat, ha az önkormányzat nem veszi át az üzemeltetést. A Magyar Faluszövetség napokban tartott közgyűlésén azonban a polgármesterek beszámoltak ilyen levelekről.
A hallottak alapján Szabó Gellért úgy látja, jelenleg a teljes kiszámíthatatlanság a jellemző, nemcsak a polgármesterek, de a postai középvezetők és dolgozók is bizonytalanok, nem tudják, mi lesz a postákkal. Tervezhetetlen, kaotikus a helyzet, mert nem tudni, a posta vezetése mikor miről döntött, későn értesülnek az érintettek, nem ismertek a határidők, nem tudni, melyik postát miért zárják be (tudomása szerint nincs lakosságszám szerinti limit).
Megemlítette, előfordult, hogy a falu polgármestere megegyezett a posta régióvezetőjével, hogy a járdaépítésbe bevonják a falu postájához vezető részt is, aztán egy hónap múlva kapta az értesítést, hogy bezár a postahivatal. Az ideiglenes bezárások előtt és azóta is zártak be postákat – tette hozzá. Hosszabb távon úgy látják, leépülés van folyamatban, de nem tudják, hogy ez meddig tart, kit érint.Ha van 1500 fős lakossági limit a bezárásokhoz, ugyanígy lehet ennél magasabban is a határ, ha nem most, később – jegyezte meg.
Az látszik, hogy szimplán üzleti megfontolások jellemzik a Magyar Postát, az alapján döntenek, hogy mi hoz bevételt, profitot, és mi nem. Ezen megütközni nem lehet, mert bár állami vállalatról van szó, mégiscsak haszonérdekelt a cég. A gond csak az, hogy a postabezárásokkal egy lakossági szolgáltatás szűnik meg, illetve a mobilpostákra szűkül – jegyezte meg.
Megfontolandónak tartja a Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő levelét, aki óvja a településvezetőket attól, hogy az önkormányzatok a Magyar Postával partneri szerződést kössenek a posták üzemeltetésére.
Hogy volt régen...?
