Az energiaárak elszabadulása után nagy fejtörést okozott az önkormányzatoknak a közvilágítás további biztosítása. A kormány a településekre bízta a helyi szabályozást, miközben a kiegészítő normatíva csak részben fedezte a megnövekedett költségeket.
Az Orbán-kormány több mint öt hónapja a veszélyhelyzet során a közvilágítás üzemeltetésével kapcsolatos szabályokról szóló 449/2022. (XI. 9.) korm.-rendeletben feljogosította a települési önkormányzatok képviselő-testületeit a helyi közvilágítás időtartamával, illetve mértékével kapcsolatos kérdések rendeleti szabályozására. A kormány nem adott parttalan rendeletalkotási jogkört a helyhatóságoknak, hiszen előírta, hogy az önkormányzati rendeletet a közbiztonsági, vagyon- és személyvédelmi, továbbá közútbiztonsági szempontokra is figyelemmel kell megalkotni.
A TÖOSZ szerint nincs egységes recept Az energiaárak elszabadulása rendkívül nehéz helyzetbe hozta a települési önkormányzatokat. Az egyik legnagyobb tételt mindenhol a közvilágítás jelentette. Ezért nem véletlen, hogy sok településen ezzel kezdték a spórolást. Van, ahol csak a díszkivilágítást szüntették meg, de több falu éjszakára teljes sötétségbe borult, ugyanis minden köztéri lámpatestet lekapcsoltak.
Az ügyben megkerestük a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), hogy mit javasolnak a településeknek. A hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet arról tájékoztatta lapunkat, hogy a közvilágítás megoldására nem tudnak egységes receptet adni, mert minden település különböző, mások a helyi adottságok és lehetőségek. Az önkormányzatoknak az áramszolgáltatóval együtt kell felmérniük a műszaki megoldásokat.
Hogy volt régen...?
