Aki azt gondolta, hogy ezt egyszerűnek tűnő kifejezést pár sorban meg tudjuk magyarázni, az téved. Nem várt izgalmak következnek.

Ismét a legendák világába kalauzoljuk el olvasóinkat. Nem meglepő módon, semmi sem úgy van, ahogy gondoltuk. A teáról értekezünk.

A „mi hol van?” kérdésre adott válaszok standardizálásának igénye már az ókorban felmerült. Egy görög tudós úttörő megoldását mutatjuk be, aki az akkor ismert világ középpontjául a Rodoszi Kolosszust választotta.

1931. február 12-én kezdte adását a Vatikáni Rádió, az akkori világ legerősebb rádióállomása, XI. Piusz a felszenteléskor tartott beszédében kiemelte Krisztus tanítványaihoz intézett látnoki szavait – „hirdessétek a háztetőkről…”

A XV. század vége felé már pezseg a korábban inkább álmos középkor, amikor Kolumbusz Kristóf az első földabrosz felé hajolva irányítja hajóit India felé. A földgömb eredettörténetét vizsgálva kukkantunk be az Újkor születésének pillanataiba.

A tündérmesék világában szinte bárki bármit elérhet. A valóság azonban néha még ennél is izgalmasabb: a pályáját egyszerű matrózként kezdő Joshua Slocum kapitány csodálatos életét és világraszóló teljesítményét mutatjuk be.

Tudakozó rovatunk legújabb érdekessége az interjú, mint műfaj születését mutatja be. Egy különleges ember különleges pillanatát, és annak történetét mutatjuk be.

Tudakozó rovatunk legfrissebb írásában egy igazán hiánypótló információt osztunk meg az olvasóinkkal: a legendás A. E. Bizottság együttes és a tibeti buddhizmus kapcsolódásáról lebbentjük fel a fátylat.

A közelmúltban hunyt el uralkodásának 71. évében II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynője, de nem ő volt az egyedüli nő az európai monarchiák élén. Tudakozó rovatunkban most a magyar királynők és a Szent Korona viszonyát elemezzük történelmünkben.

Tudakozónk legfrissebb fejezetében a szelek szárnyán repülünk. Így megtudhatjuk: egy mondás, amiről azt gondolnánk, a felesleges erőlködéstől óvna minket, valójában emberfeletti teljesítmények előtt hajt fejet.

Mai válságokkal terhes világunkban nem tudhatjuk, milyen ismeretek lehetnek hasznosak, ha új irányokat keresünk az életünkben. Eheti választott témánk azonban nemcsak azoknak lehet érdekes, akik illuzionistaként képzelik el alternatív jövőjüket.

Ismeretterjesztő rovatunkban ezen a héten Leiter Jakab elméleti gránitszobráról rántjuk le a leplet. A lepel alatt a XIX. század közepi újságírás egy érdekességét találjuk.

Az idő és az ember szokásai mindent kikezdenek. A szavak jelentését is. Az árnyalatnyi jelentésváltozásoktól a humoros félfordulatokig minden változat és fokozat megtalálható, ha ma használatos szavainkat saját előéletükkel szembesítjük.

440 éves a Gergely-naptár, ami kiigazította az időszámítást. Izgalmas lehetett hirtelen 10 nappal öregebbnek lenni, vagy belegondolni, hogy azelőtt lényegében minden máskor volt… Az angolok persze nem siettek igazodni a fősodorhoz.

Sokunkban felmerül a kérdés: hogyan terjedtek el akárcsak a középkorban is a világ minden táján azonos zenei megoldások, amikor nem volt internet, fax, egy levél heteket utazott, míg a címzettjéhez ért. Érdekességek rovatunkban most a szolmizáció eredetéről értekezünk.