A 2018-as közfoglalkoztatási program munkaadóinak adott át díjakat a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára, Pogácsás Tibor kedden Budapesten. Sikeres a kormány közfoglalkoztatási politikája, mind a közfoglalkoztató önkormányzatok, mind a társadalom, mind a munkavállaló számára – jelentette ki.

A kormány november elsejétől megduplázza az elhelyezkedési juttatását azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik sikeresen helyezkednek el a versenyszférában. A támogatás addig illeti meg őket, amíg a közfoglalkoztatási szerződésük le nem járt volna.

Start szövetkezetnek hívják januártól a közfoglalkoztatásra épülő mintegy háromszáz szociális szövetkezetet a minap a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében. Feladataik, működésük, létrejöttük célja nem változik – tájékoztatta a Magyar Időket a Belügyminisztérium.

Meghatározta a kormány a közfoglalkoztatás jövő évi céljait, az erről szóló határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg. A határozat szerint a cél az első helyen az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezhető álláskeresők közfoglalkoztatásból kilépésének ösztönzése.

Idén már 40 ezren mentek át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába Magyarországon, és a jelenlegi 110-120 ezerből még 30-50 ezren léphetnek át az elsődleges munkaerőpiacra. A bevezetett intézkedések hatására a munkaerőpiac jelentősen javult, már a munkaerőhiánnyal kell szembenézni.

Az állami apparátus 100-ból 89 közmunkást nem tudott piaci álláshoz juttatni – derült ki egy a Népszava birtokába került belügyi felmérésből. Az érintettek többsége beleragadt a helyzetébe, és bármiféle jövedelem nélkül marad, ha közmunka sem jut.

Az álláskeresők száma Magyarországon 2010-ben még meghaladta az 580 ezret, mára azonban a kormány gazdaságélénkítő lépéseinek, többek között a közfoglalkoztatási program elindításának köszönhetően 251 ezerre csökkent, és a kormány arra törekszik, hogy számuk tovább mérséklődjön - mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a IV. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásár megnyitóján, Budapesten.

Korábban úgy vélték, hogy a foglalkoztatás növelésére nincsenek tartalékok a közfoglalkoztatásban, a legutóbbi elemzések szerint egy hónap alatt több mint ötezer ember került át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába, főként az építőiparba és a mezőgazdaságba.

Az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult a közfoglalkoztatottak elhelyezkedése a versenyszférában – tudta meg a Magyar Idők az érdekképviseletektől. A foglalkoztatókat a munkaerőhiány ösztönzi a közmunkások felvételére, képzésükre, a dolgozókat pedig a jóval magasabb minimálbér motiválja, amivel jelentősen magasabb jövedelemre tehetnek szert. Így a közfoglalkoztatás is egyre inkább beszűkül, a jelenlegi 140-160 ezer fős átlagos létszámból nagyjából 30-40 ezer ember integrálható még az elsődleges munkaerőpiacon.

Jövőre folytatódik az életpályamodellek kidolgozása, rendezik a köztisztviselői béreket és a szülés utáni munkába való visszatérést is segítik – árulta el a kormányzat terveit Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.

Panaszkodnak az őstermelők és a kistermelők, hogy az önkormányzati kertekből származó zöldségek áraival nem tudják tartani a versenyt. A piacokon olcsóbban árulják termékeiket, mint ők, így nehéz helyzetbe kerülnek. Jogszabály viszont nem tiltja, hogy a közmunkások termelte zöldségeket a piacon eladhassák.

A településüzemeltetésben dolgozó több mint 10 ezer munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 Ifjúsági tagozata elutasítja a kedvezményesen vagy adómentesen adható cafeteriajuttatások megszüntetésének tervét, mert úgy véli, ez rendkívül negatívan érinti a fiatalokat, és csak fokozhatja az elvándorlást, valamint a településüzemeltetésben is jellemző munkaerőhiányt - adta hírül a szakszervezet.

A kormány célja, hogy mindenki, aki tud, és képes, dolgozhasson; a 2019-es költségvetés ennek figyelembevételével készült, és az adócsomag is több, a munkaerőpiacot érintő változást tartalmaz. Jövőre folytatódnak a közszféra béremelései, az adókedvezmények célzottabbá válnak, és a korábbi 100 ezer forintos korlát helyett a minimálbér erejéig vehetők igénybe.

A kormány továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy hatékonyan segítse a magyar vállalkozások versenyképességének erősítését – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Szólt a munkanélküliségtől leginkább sújtott megyékkel kapcsolatos tervekről, valamint a cafeteria tervezett változtatásáról is.

Miközben tovább bővült a foglalkoztatás, a külföldön, illetve a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma csökkent – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a köztelevízió M1 aktuális csatornáján a Központi Statisztikai Hivatal legutóbb közzétett adataira reagálva.

Több szakmában, de évről évre egyre kevesebben dolgoznak közmunkásként Magyarországon. A kormány ugyanis radikálisan faragja létszámukat és az utánuk járó állami támogatást is – írja a hvg.hu.

Nem szívesen mennek oda a közmunkások, ahol napi nyolc órát kell dolgozni.