2024. júl. 5. Péntek
25.35°C

Hírek

Elindult az államkincstár új rendszere

penz9_kEgy héttel korábban fejeződött be az Magyar Államkincstárnál az új informatikai rendszerre való átállás, így szerdától lehet már ügyeket intézni az új rendszeren. Az áprilisi családtámogatási ellátásokat a szokásos időben, május 2-án utalják.

Kampánynyitó az állatotthon fejlesztéséért - helyi példa

allatm_kA Vasemberház Tükörtermében indult útjára az önkormányzat által támogatott jótékonysági akció, amelynek keretében a nagykanizsai állatmenhelyet üzemeltető Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület kéri a város lakosságának segítségét a menhely fejlesztéséhez.

Átvágás lenne a második rezsicsökkentés?

A vízdíj és a hulladékszállítás tarifájának mérséklése arra sem elég, hogy legalább a kormányváltáskor érvényes áraknál ne fizessünk többet – írja a Hír24. A vízdíj és a hulladékszállítás tarifájának mérséklése arra sem elég, hogy legalább a kormányváltáskor érvényes áraknál ne fizessünk többet – írja a Hír24. A januári 10 százalékos villany-, gáz- és távhő árcsökkentés után júliustól az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és hulladékszállítás díjából is faragnának ugyanennyit. A Policy Agenda azt vizsgálta, mekkora költségcsökkenést jelent ez a látványosnak tűnő intézkedés az elmúlt évekhez képest. Rezsicsökkentés „light” Számításaik szerint a mostani lépés a költségek kisebbik részét érinti. Mert míg a lakossági gáz- és villanykiadások a rezsi mintegy 50 százalékát teszik ki a KSH legutolsó adatai szerint, addig az ivóvíz, a csatorna és a lakossági hulladékszállítás díja a lakásfenntartásból csak mintegy 13 százalékot jelent. Egy ember átlagosan kb. 3200-3300 forintot fizet havonta víz-, csatorna- és hulladékszállítási díjként. Vagyis a 10 százalékos díjcsökkentéssel havi szinten fejenként átlag 320-330 forintot takaríthatunk meg. Épp emiatt a második rezsicsökkentés inflációt mérséklő hatása is kisebb lehet, mint az elsőé. Mennyivel fizetünk ma többet, mint korábban? 2003 óta a KSH adatai szerint évente átlagosan 7,7 százalékkal emelkedett a víz, 10,1 százalékkal a szennyvízelvezetés, míg 11,6 százalékkal a hulladékszállítás költsége. Ezen belül az elmúlt öt évben ez a folyamat lassult, bár még mindig az infláció feletti volt a drágulás. Ezek a szolgáltatások egyébként nem hatósági árasak, ezért településenként jelentős eltérések lehetnek az árban. Ezért is nehéz megmondani, hogy valójában mit jelent a most tervezett rezsicsökkentés. Támpontul a főváros és az 5 legnagyobb megyei jogú város árait hasonlította össze a Policy Agenda, méghozzá a kormányváltás utáni időkre (2010–2013 között). Azt derítették ki, hogy a 2011-ben a Széll Kálmán Terv kapcsán bejelentett rezsistop ellenére mindegyik vizsgált településen nőttek az árak. Ez a három év alatt átlagosan kb. 8 százalékos vízdíj, 20 százalékos szennyvízelvezetési díj és 13 százalékos hulladékszállítási díjnövekedést jelentett. Nem kompenzálja az árnövekedést Ezek alapján a július 1-től életbe lépő 10 százalékos árcsökkentéssel csak az ivóvíznél tudják a 2010 előtti árak alá vinni a tarifát. A csatornahasználati díj és a hulladékszállítás ára azonban így is meg fogja haladni a kormányváltáskor érvényes egységárakat. Vagyis a tervezett lépés arra sem elég, hogy a kormány hivatalba lépése óta bekövetkezett árváltozást kompenzálja. Településenként nézve az derül ki, hogy Pécsen mindhárom szolgáltatási díj felette marad a 2010-es mértéknek. Miskolcon és Győrben viszont elvileg az ivóvíz mellett a szennyvízelvezetési díj is alatta lesz a három évvel ezelőtti árnak. A fővárosban pedig az ivóvíz és a szennyvízelvezetés együttes költsége a rezsicsökkentés után még mindig 4 százalékkal lesz magasabb, mint a kormányzati ciklus elején. A rezsicsökkentés első ütemével (gáz, villany, távhő) viszont sikerült elérni, hogy a díjak a 2010-ben érvényes szint alá szoruljanak. A Policy Agenda véleménye szerint ezért a második ütem sokkal ellentmondásosabb politikai értelemben, mint az első ütem volt, és a társadalmi hatása is kisebb mértékű. De a kommunikációs értéke szerintük is jelentős. Mire jó még a rezsicsökkentés? A rezsicsökkentés egyfajta trójai falóként is felfogható az IDEA elemzése szerint. A parlament ugyanis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt nem csupán döntés-előkészítő, hanem önálló rendeletalkotó szervvé nyilvánította. Ez azt is jelenti, hogy az ármeghatározás innentől már nem a minisztérium dolga, hanem az új hivatalé. S mivel az energetikai szabályozás új formáját kétharmados sarkalatos törvénnyel határozták meg, így jó eséllyel 2020-ig bebetonozták, hogy addig az legyen, amit a mostani kormány akar. Ráadásul az új hivatal döntéseit a bíróságon sem lehet megtámadni, csak az Alkotmánybíróságon.

Se bolt, se kocsma, se lányok, csak Áder János

Győr-Moson-Sopron megye egyik legkisebb településén sok a nyugdíjas, kevés a fiatal, legutóbb jó tíz éve bolydult fel az élet, amikor Áder János teljes kíséretével behajtott a faluba. Régen alig akadt valaki, aki vezetni akarta a falut, 2010-ben azonban négyen is jelentkeztek. Közülük hárman már rég elköltöztek, most pedig a nyertes is szedi a sátorfáját. Győr-Moson-Sopron megye egyik legkisebb településén sok a nyugdíjas, kevés a fiatal, legutóbb jó tíz éve bolydult fel az élet, amikor Áder János teljes kíséretével behajtott a faluba. Régen alig akadt valaki, aki vezetni akarta a falut, 2010-ben azonban négyen is jelentkeztek. Közülük hárman már rég elköltöztek, most pedig a nyertes is szedi a sátorfáját. "Volt egyszer egy menyecském, de nem szeretett itt élni, ezért megpattant Győrbe" - mesélte az [origo]-nak egy maglócai férfi. A kis Győr-Moson-Sopron megyei faluban nincsen se bolt, se kocsma, se eladósorban lévő lányok. Nem csak a fiataloknak nem könnyű itt az élet, az egyébként csendes településen hamarosan időközi választást kell tartani, ugyanis a falut 2010 óta irányító polgármester lemondott a tisztségéről, mert el akar költözni a faluból. A helyiek egyik szeme sír, a másik meg nevet. Többen sajnálják, hogy a polgármester elmegy, annak viszont örülnek, hogy egy négygyerekes család fog beköltözni a helyére. "Így megduplázódik a gyerekek száma a faluban" - mondták büszkén. A Csornától csak pár kilométerre fekvő faluban alig százan élnek, a többségük nyugdíjas. Az utcák kihaltak, csak néha dübörög végig rajtuk egy-egy mezőről érkező traktor. Kedden délután például egyedül a falugondnok dolgozott az utcán. Az ő állása az egyetlen munkahely Maglócán, rajta kívül csak egy közmunkás dolgozik a településen, de hamarosan neki is lejár a szerződése. Felbolydul a falu, ha választás van A polgármester döntése nem érte teljesen váratlanul a helyieket, Blága Tibor ugyanis már egy évvel ezelőtt is le akart mondani, mert vitája támadt pár környékbeli gazdával. Most azt mondja, személyes okok miatt távozik, családot akar alapítani, és máshol képzeli el az életét. Több helyi szerint egyszerűen nem talált magának olyan feleséget, aki hajlandó lenne Maglócára költözni. Pedig 2010-ben nagy tülekedés volt a polgármesteri posztért, négyen is indultak, ami szokatlan volt, az előző években ugyanis mindig csak egy jelölt akadt. "Négyből három akkor költözött a faluba" - mondta a falu szélén élő Bognár Csabáné. Volt, aki azért indult, mert állást akart, és azzal kampányolt, hogy "fiatal és esze van", egy másik jelölt éppen gyesen volt, nem volt más elfoglaltsága, és sokan biztatták is. Az amúgy csendes település nagyon felbolydult a választás előtt, Bognárné szerint a lakók mondvacsinált apróságokon vesztek össze. A versenyt végül mégsem lehetett kiélezettnek nevezni. Az egyik jelölt például csupán egy szavazatot kapott, azt is ő adhatta le saját magára, egy másik pedig vissza is lépett. Ők a választás után el is költöztek a településről. Blága szerint ők nem is voltak komoly indulók, egyikük már a választás napján talált vevőt a házára. A kocsma hiányzik a helyieknek "Szeretem a kistelepüléseket, nincs ezeknél jobb" - mondta Blága Tibor polgármester. Egy évvel a 2010-es választás előtt érkezett a faluba, és egy merész húzással rögtön megpályázta a polgármesteri tisztséget. "A környéken jártam, megtetszett, és voltak itt ismerőseim is" - magyarázta, hogy miért költözött Maglócára. Az állás nem nevezhető zsírosnak, a falu vezetője bruttó 150 ezer forint körül keres, igaz, csak napi pár órát kell dolgoznia. "Nincsenek elvárások, csak rezignált érdektelenség" - mondta Blága. Szerinte egy ilyen kis faluban csak a napi rutint kell elvégezni, iskolába vinni a gyerekeket, átnézni a postát. Pluszban ő a falu kultúrházának könyvtárosa is, de azzal sincs sok dolga, mert olvasók nem igazán vannak. "A közösségi élet a nullához közelít" - jelentette ki.