A Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezte a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatát, amelyet a tagság egyhangúlag támogatott. A kormány ezt követően rendeletben írta elő a rendszer áttekintését.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezte a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatát, amelyet a tagság egyhangúlag támogatott. A kormány ezt követően rendeletben írta elő a rendszer áttekintését.
Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete, a huszadik alkalommal megrendezett országos programsorozat az év legnagyobb ökoturisztikai eseménye, amelyen mind a 10 magyarországi nemzeti park igazgatóság bemutatkozik a nagyközönség előtt Budapesten. A nyitó hétvégén a Vajdahunyad vár udvarán interaktív programok, játékok várták a látogatókat.
Tisztújítást tartott a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ): a húsz éve elnöki tisztséget betöltő Szita Károly nem indult újra, a szervezet új elnökévé Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét választották.
Egy friss elemzés szerint három megyei jogú város pénzügyi helyzete annyira megromolhat, hogy még az idén külső segítségre szorulhatnak. A szakértők szerint a növekvő kiadások és a korlátozott bevételi lehetőségek egyre nagyobb kihívást jelentenek az önkormányzatoknak.
Az új kormány és az önkormányzati szervezetek között várhatóan június végén indulnak meg az érdemi egyeztetések. A felek szerint az önkormányzatok finanszírozása, feladatai és a rendszeres konzultáció kialakítása is napirendre kerülhet.
A vízügy országszerte mintegy nyolcmillió köbméter vizet juttatott ki helyi vízpótlások keretében holtágakba, természetvédelmi területekre, elsősorban ökológiai céllal.
Miközben az új kormány vizsgálja az önkormányzatok szerepének erősítését a közoktatásban, a településvezetők véleménye megoszlik arról, hogy vissza kellene-e adni az iskolák fenntartását a helyi önkormányzatoknak. A legtöbben nagyobb beleszólást szeretnének, ugyanakkor a finanszírozás kérdését kulcsfontosságúnak tartják.
A KSH friss adatai szerint egyes települések továbbra is növelni tudják lakosságszámukat, míg más térségekben folytatódik a népességcsökkenés. A folyamatok a helyi szolgáltatások és fejlesztések tervezését is befolyásolhatják.
Az érintett önkormányzatok egyelőre nem kötelesek befizetni a helyi iparűzési adó többletéből számított összegeket, ugyanakkor a források felhasználásával kapcsolatban továbbra is maradt bizonytalanság . A kérdés több település költségvetését is érintheti.
Országos vitát indított el a politikai és állami vezetői fizetések csökkentésének terve, amely a polgármesterek illetményét is érintheti. Több településvezető szerint a kérdés túlmutat a béreken, és a helyi vezetői munka elismerését is érinti.
A balatoni szabadstrandok fenntartása több település számára egyre komolyabb anyagi kihívás lehet. A működtetés költségei és a turisztikai elvárások közötti egyensúly több önkormányzat számára is nehéz kérdés.
Nyilvánosságra került egy lista arról, mely településekre kerülhetett az osztrák bányákból származó, azbesztszennyezéssel összefüggésbe hozott kőzúzalék. Az ügy több száz magyar települést és helyi beruházást is érinthet.
Elemzések szerint az önkormányzatok szerepe a következő időszakban ismét fontos kérdéssé válhat. A vita középpontjában a helyi döntési jogkörök, a finanszírozás és a központi–helyi hatáskörök egyensúlya állhat.
Egyeztetések kezdődhetnek a kormány és az önkormányzatok között a szolidaritási hozzájárulás rendszeréről. A jelenlegi befizetési kötelezettség egyelőre fennmarad, ugyanakkor a felek kompromisszumos megoldást kereshetnek.
Cser-Palkovics András megértő a Tisza-kormánnyal a szolidaritási adóval kapcsolatban.
Az önkormányzatoknak egyelőre be kell fizetniük a szolidaritási adót, mondta Magyar. Hozzátette, hogy össze kell hangolni a különböző elképzeléseket, és nem lehet majd egyfajta megoldást találni, de mindenkivel lesz egyeztetés.
Többségbe akar kerülni az NHSZ Szolnokban a Mohu Györfi Mihály szerint, ezért minden eszközt bevet a hulladékkoncesszió nyertese. A cél az lehet, hogy a Mohu az egész országban kiszorítsa a jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő szereplőket, hogy a saját céghálója uralja a szektort.
„Itt áll Érd városa 2020 óta kifosztva: hat év alatt több milliárdot vettek ki 75 ezer érdi ember zsebéből. A 3200 magyar település negyede került csődközelbe” – állította szembe a valóságot az Orbán-kormány luxizásával Csőzik László.