Bár késve kapott hozzáférést Magyarország a kohéziós forrásokhoz a különböző uniós jogállamisági tárgyú eljárások miatt, a 2021-2027-es költségvetési ciklusban minden támogatási pályázatot megpróbál kiírni a kormány. Egyelőre jól áll Magyarország az EU-pénzek felhasználásával, és hamarosan több száz milliárd forintnyi új pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika emellett sokkal jobban fókuszál majd a kisebb városokra, amelyek eddig a magyar faluprogramból kimaradtak, de a megyei jogú városokkal nem tudtak versenyezni – ismertette a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Az Európai Bizottság az egyeztetéseink után az oktatás terén újabb kétmilliárd eurónyi forrást szabadított fel. Így már látszik, hogy arról kell beszélnünk, milyen célokra fordítjuk a pénzeket, nem pedig arról, hogy mikor kapjuk meg a fejlesztési forrásokat – kezdte előadását Navracsics Tibor, utalva arra, hogy Magyarország esetében az Európai Bizottság a múlt héten vette teljesítettnek az oktatási fejezet tematikus feljogosító feltételeit. Így már 12,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást hívhatunk le.
Ennek a pénznek egy jelentős része a pedagógusok béremelésére megy, egy másik része pedig a közoktatás fejlesztésére – jelentette ki a miniszter, aki azt is ismertette, hogy több területre fókuszálnak.
Kontextust adva a megnyíló uniós források fejlesztéspolitikai szerepéhez, a miniszter kitekintést adott: a magyar fejlettség hogy áll a régióban és az egész Európai Unióban. Részben a lezárult a 2014-2020-as ciklus eredményeit ismertetve, bemutatta, hogy Magyarország egyértelmű nyertese az EU-s tagságnak, mivel az egyes magyar régiók fejlettségi szintje folyamatosan zárkózik fel az átlaghoz. Kiemelte, hogy egyes területek között nagy különbségek vannak, például a „bezzeg példa” Budapest bőven az uniós átlag felett van: 158 százaléka a mutatónak.
Hogy volt régen...?
