A SZEF elnöke reméli, a héten pótolni tudják a hiányzó aláírásokat, amelyek hiányára hivatkozva a másik fél kitért az érdemi válasz elől, s azután a Miniszterelnökség tárgyalni fog velük. A béremelésekből pedig nem fognak engedni.

Kollektív munkaügyi vitát kezdeményez az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, arra kérve a kormányt, hogy öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. A sztrájkbizottság képviseli a szakszervezetnek a kormányzati tisztviselők és önkormányzati köztisztviselők keresetrendezésére irányuló sztrájkkövetelését.

Közszolgálati dolgozók ezrei jelezték, hogy támogatják az MKKSZ március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkját, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormányzattal a dolgozók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslásáról.

Januárban jelentette be a közszféra dolgozóit tömörítő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, hogy országos sztrájkra készülnek az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.

Még mindig nem látni, hogyan is fog végbemenni a kormányzati intézményrendszer átalakítása, a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtása körüli kérdőjelek miatt majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná.

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Még januárban hirdettek sztrájkot március 14-ére, ha addig nem sikerülne megállapodni a kormányzattal.

Január 17-én jelentette be az MKKSZ, hogy ha nem teljesülnek követeléseik, március 14-re országos közszolgálati sztrájkot kezdeményeznek. Majdnem egy hónap telt el, mire a sztrájkbizottságok felállítása után a kormány jelezte: hajlandó tárgyalni.

Sztrájkot hirdettünk, de tárgyalásokra készülünk – mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szombaton Tatabányán, a városháza előtti téren tartott kormányellenes tüntetésen, ahol felszólaltak a szakszervezeti szövetségek vezetői.

Évek óta húzódik az állami és önkormányzati szféra rendbetétele. Állandó napirendi téma a közigazgatás átszervezése, leépítése, modernizálása, ennek ellenére igen kevés elképzelés valósult meg az évek során. Mire számíthatnak idén a köztisztviselők, akiknek 2010 óta januártól már az ötödik rájuk vonatkozó törvény előírásaihoz kellene alkalmazkodni.

Az Állami Számvevőszék több ütemben mintegy száz munkavállalójának ajánlotta fel a távozást az intézménytől. Az MKKSZ nyílt levelében durva támadásnak minősítette az eljárást. Az ÁSZ közleményben válaszolt.

A közszférában dolgozók szakszervezetei a szociális párbeszéd felélesztését, a nemzeti munkaügyi kerekasztal összehívását követelik a kormánytól. A kerekasztalnál helyet kell foglalnia a kormánynak, a kormányzó pártnak, az ellenzéki pártoknak, a szakszervezeteknek, a civil szervezetek képviselőinek, az önkormányzati érdekszövetségeknek és a munkaadók képviselőinek.

Szakszervezetek ismertették csütörtökön Budapesten a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos munkavállalói véleményeket. Mivel sztrájkot szervezni kevés már az idő, más utat is keresnek az elégedetlenség kifejezésére.

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének közleménye. A kormány 2018. október 29-én éjjel adta közre a központi közigazgatásban végrehajtandó létszámleépítésről szóló határozatát. A határozat címe „a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedések”. A határozat címe modernizációról, a valóságos tartalom pedig felmentésről, felmondásról és ezekkel kapcsolatos intézkedésekről szól.

Hazánk az elmúlt 10 év alatt nagy lépéseket tett meg az elektronikus közigazgatás irányába, s bár kétségtelenül ez a jövő, a mérlegelést igénylő ügyeknél nem lehet mellőzni a személyes ügyintézést – vélik a Rádió Orientnek nyilatkozó szakemberek.

Nehéz helyzetbe kerültek a kulturális intézmények, miután júniusban kiderült: elküldenek 3-4 ezer közfoglalkoztatottat, akik jellemzően a vidéki könyvtárak, levéltárak, művelődési házat munkáját segítik.

Lesz az idén a minisztériumokban munkaerő-racionalizálás, de a konkrét számokról, a leépítés módjáról, a szempontrendszerekről még nem közöl részleteket a kormány.

A kormány szerint nincs szükség ennyi emberre a közszférában, a szakszervezet viszont úgy látja, előbb a feladatok mennyiségét kellene csökkenteni, aztán lehet beszélni létszámcsökkentésről is. A két fél egymással nem egyeztet, pedig a héten már bejelenthetik, hogyan bonyolítják le a beígért leépítést.