Évek óta húzódik az állami és önkormányzati szféra rendbetétele. Állandó napirendi téma a közigazgatás átszervezése, leépítése, modernizálása, ennek ellenére igen kevés elképzelés valósult meg az évek során. Mire számíthatnak idén a köztisztviselők, akiknek 2010 óta januártól már az ötödik rájuk vonatkozó törvény előírásaihoz kellene alkalmazkodni.
December 18-án több ellenzéki párt és szakszervezet részvételével kerekasztal-megbeszélést tartottak a Magyar Iparszövetség székházában, ahol előterjesztésre került egy Munkavállalói Minimumról szóló koncepció is. Ennek egyik pontja célul tűzte ki az országon belüli, állami-önkormányzati dolgozók bérszakadékának felszámolását. Nem csoda, hiszen a „kiegyenlítő bérrendezési alap” bejelentése óta megint nagy a csend az önkormányzati tisztviselők béremelése körül. A 2019-es költségvetési törvénybe a kormány 11 milliárd forintot különített el erre a célra, de a felhasználási feltételekről továbbra is csak annyit tudni, hogy pályázati úton juthatnak majd hozzá a hivatalokat fenntartó szegényebb települések – írja cikkében az alfahir.hu.
Pintér Sándor belügyminiszter egy, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók (MKKSZ) által október elején írt kérdésére válaszolva elárulta, hogy a pályázatot csak a 2019-es költségvetési törvény hatályba lépése után, vagyis januárban tudják kiírni. Ez egyelőre nem történt meg, így a február 5-ei utalásokban még biztos, hogy senki nem számíthat megemelt bérekre. De az is kétséges, hogy később lesz-e, és ha igen, akkor az milyen mértékű.
Ebbe a 11 milliárd forintos bérrendezési alapba egyébként nem az állam tesz bele, hanem a gazdagabb önkormányzatoktól elvont „szolidaritási hozzájárulással” töltik fel a keretet. A tavalyi évben ezzel kapcsolatban ötvenhét országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, ugyanis kifogásolták a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket. A bíróság decemberi határozatban ezt elutasította, így idén is fizethetnek a tehetős önkormányzatok. Azaz nekik a megmaradt bevételeikből kellene kigazdálkodniuk a béremelést, a keretösszegre pedig körülbelül hétszáz önkormányzat tud majd pályázni.
Schmidt Jenő, a hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő TÖOSZ elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy „ez a megoldás nem is tekinthető valódi béremelésnek, csak bérkiegészítésnek, ami bármikor megszüntethető”. Az azonban egyértelmű, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulással való sáfárkodással kézben tartja az önkormányzatokat és kevés eszközt hagy a polgármesterek kezében. Miközben az önkormányzati tisztviselőket kiszolgáltatott helyzetben hagyja a kormány, és nem rögzíti törvényben a bérezés alapjait, addig saját hivatali dolgozóinak bértábláját épp most szabták át a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal.
További részletek az alfahír.hu-n Kvárik Anita cikkében »
Hogy volt régen...?
