boros peterne mkksz03A közszférában dolgozók szakszervezetei a szociális párbeszéd felélesztését, a nemzeti munkaügyi kerekasztal összehívását követelik a kormánytól. A kerekasztalnál helyet kell foglalnia a kormánynak, a kormányzó pártnak, az ellenzéki pártoknak, a szakszervezeteknek, a civil szervezetek képviselőinek, az önkormányzati érdekszövetségeknek és a munkaadók képviselőinek.

Magyarországon szükség van a szociális párbeszédre - mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné (képünkön) szerdán Budapesten, a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón. Ezt az is igazolja, hogy a munka világát szabályozó törvények - többek között A munka törvénykönyve módosítása, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a rendőrségi alkalmazottakról szóló törvény -, amelyeket az Országgyűlés kormánypárti többsége a Parlamentben szerdán és csütörtökön elfogad, illetve elfogadott, jelentősen rontják a munkavállalók pozícióját.

Boros Péterné a nemzeti munkaügyi kerekasztal felállítását párhuzamba állította a rendszerváltozás időszakával, amikor szavai szerint a sok egyeztetés társadalmi konszenzust és társadalmi békét eredményezett. „Mi most ennek a hiányát érezzük – mondta az MKKSZ elnöke. Szerint az általuk és mellettük más közszférában dolgozókat képviselő szakszervezetek által kezdeményezett kerekasztal létrehozására azért is szükség van, mert újra kell tárgyalni a munka világát szabályozó törvényeket. A kerekasztal felállítása érdekében az MKKSZ levélben fogja keresni az érintetteket, így többek között minden pártot, frakciót, civil szervezetet, önkormányzati szövetséget és a munkaadói szövetségeket is. „A szakszervezetek nem az utcán akarnak érdeket védeni, hanem a tárgyalóasztalnál, de ha muszáj, készek vagyunk a harcra is” – jelentette ki Boros Péterné, aki egyúttal arra buzdította azokat a munkavállalókat, akiket a szerdán és csütörtökön tárgyalt törvények hátrányosan érintenek, hogy csütörtökre vegyenek ki szabadságot, maradjanak távol a munkahelyüktől. A kezdeményezés célja, hogy a munkáltató érezze meg, milyen lesz az, ha a dolgozók sztrájkba lépnek, és nem lesz termelés.

A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke, Taskovics István, a kormányzati igazgatásról szóló törvényről elmondta, hogy ez a törvény a kormányzati igazgatásban dolgozókat „a betanított munkások szintjére fogja süllyeszteni, mintha egy óriási, 70 ezer embert foglalkoztató összeszerelő üzemben dolgoznának majd.” Kijelentését azzal indokolta, hogy a törvény hatályba lépésével nem fog számítani sem a tisztviselő képzettsége, sem a végzettsége. A kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel kapcsolatban azt is sérelmezte továbbá, hogy az új szabályozás értelmében a munkaközi szünetek nem számítanak bele a munkaidőbe, ez szavai szerinte a normál munkarendben dolgozóknál éves szinten körülbelül 120 óra többletmunkát eredményez majd. Ezen felül arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a törvény a kormánytisztviselők alapszabadságát is csökkenti 20 százalékkal, a csökkentés pedig az egy és a két gyermeket nevelőkre is vonatkozik majd.

A sajtótájékoztatón képviseltette magát az MKKSZ és a TBDSZ mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete. Boros Péterné elmondta, hogy ezek a munkavállalói érdekképviseletek alkotják az Összefogás szakszervezeti együttműködési formációt, ők állnak a nemzeti munkaügyi kerekasztal felállításának kezdeményezése mögött.

 

Hirdetés