Lesz az idén a minisztériumokban munkaerő-racionalizálás, de a konkrét számokról, a leépítés módjáról, a szempontrendszerekről még nem közöl részleteket a kormány.
Nem szerepel a kormány e heti ülésének napirendjén a minisztériumi leépítés témája – reagált a Világgazdaság kérdéseire a Miniszterelnökség, amelytől az elbocsátandók számáról, az intézkedés szempontrendszeréről és pontos idejéről érdeklődött a lap.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné a Világgazdaságnak hangsúlyozta: a kormány a fenti kérdésről még nem tárgyalt a munkavállalói érdekképviseletekkel.
Emlékeztetett, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum 2015. október 9-i ülésén a kormányoldal is szentesítette azt a klauzulát, amely szerint az igazgatási munkaerő és a személyi juttatás kérdésében a kormány a döntések előtt egyeztet a szakszervezetek képviselőivel. A minisztériumokban dolgozó köztisztviselőkre két hónapos felmondási idő vonatkozik, ennek a felére fel kell menteni őket a munkavégzés alól, a másik felére csak felmenthetők.
Az a cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk. A közigazgatásban annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek – mondta alig két hónapja a Világgazdaságnak a közszolgálatért felelős államtitkár, Tuzson Bence. A kancelláriaminiszter is többször beszélt arról, hogy emelni kell a közszolgáltatások minőségét, ezzel párhuzamosan a közszolgálatban munkálkodók bérét is. Gulyás Gergely augusztus derekán óvatosan úgy becsülte: a létszámcsökkentés 15-20 százalékos lehet a központi apparátusban, a minisztériumokban. Később felröppent hírek szerint több tárcánál 40 százalék körüli leépítés vetődött fel, de erről – Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére – egy hónapja Gulyás Gergely írásban azt közölte, hogy nincs valóságalapja.
Ami tény, a racionalizálásról az idén, valószínűleg még az ősszel dönt a kormány. Ez év június 24-től már létszámzárlat van a minisztériumoknál, a háttérintézményeknél s a kormányhivataloknál, vagyis nyugdíjba vonuló munkatárs nem pótolható, a határozott idejű munkaszerződés pedig a lejártakor nem újítható meg. A munkáltatói érdekképviseletek az elmúlt években többször és határozottan felvetették, hogy túlfoglalkoztatás van a központi bürokráciában, a munkaerő-ínséges helyzetben a közszolgálatból kellene átirányítani pallérozott, minőségi munkát elvégezni képes dolgozókat a versenyszférába.
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentést tervez, köteles arról az üzemi tanáccsal tárgyalni, és a tárgyalást a megállapodás megkötéséig, ennek hiányában legalább 15 napig folytatni. A tárgyalás megkezdése előtt legalább hét nappal a munkáltató köteles csoportos létszámcsökkentési szándékáról az üzemi tanácsot és a munkaügyi központot írásban tájékoztatni, és továbbítani nekik a törvényben előírt adatokat.
Ha a tárgyalás után a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésről döntött, arról tájékoztatnia kell az érintett munkavállalókat. Ezt követően legalább harminc nappal kerülhet sor a felmondás, illetve határozott idejű munkaviszony esetén az azonnali hatályú felmondás közlésére. A háttérintézményekben, a tárcáknál dolgoznak olyanok – például informatikusok vagy gépkocsivezetők –, akikre az Mt. vonatkozik. Mindezek alapján az tűnik logikusnak, hogy a minisztériumoknak november közepéig kell eldönteniük, konkrétan kiktől akarnak megválni, és ezt még novemberben, előzetesen, írásban jelezniük is kell a munkavállalóknak, így a felmondás közlése is megtörténik még decemberben.
Hogy volt régen...?
