Több mint egy év telt el azóta, hogy ijesztő helyzetképet rajzoltunk a magyar önkormányzati szektor akkori állapotáról, amelyből a kivezető út néhány módja mellett érveltünk. Időközben a kormányzati elképzeléseket formába öntötték, jó alkalom ez hát arra, hogy e súlyos vitáktól övezett területet ismét szemügyre vegyük. Szebeni Dávid írását a portfolio.hu közli.
Hírek
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya az önkormányzatok nélkül júniusban 173,6 milliárd forint volt, az első félévben a deficit 517,7 milliárd forint, az éves előirányzat 89,8 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Megjelent a Pénzügyi Szemle közpénzügyi szakfolyóirat legfrissebb száma. Az aktuális kiadvány központi témája, fókusza a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete és gazdálkodása.
A 2004-2010-es időszakban hazánkban mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás nem javított Magyarország kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetén - állapította meg az Állami Számvevőszék a munkahelyteremtési programok vizsgálata során. Nem javult a foglalkoztatási szint, nem csökkent az inaktivitás és nem csökkentek a területi különbségek. A támogatási programokban csak rövid távon javult a résztvevők munkaerő-piaci helyzete - ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő az ÁSZ szerint – számol be erről az Index.hu.
Kidolgozatlan és zavaros, de szakértők szerint pr-akciónak nem rossz az a 10 pontos munkahelyvédelmi akcióterv, amit Orbán Viktor jelentett be hétfőn a parlamentben. A tervezett járulékcsökkentést hatékonyabban is ki lehetett volna találni, és a vállalkozásokat adózási szempontból kifehéríteni igyekvő új adózási formák sikere is kérdéses a szakértők szerint – írja a hvg.hu.
A jövő évi költségvetés egyik neuralgikus pontja az önkormányzati rendszer és a szociális ellátások kérdése. Miközben a kormány alapvetően újratervezi az egész önkormányzati rendszer finanszírozását, egyúttal politikai aknákat helyez el az önkormányzatoknál – szögezi le elemzésében a Policy Agenda.
Az elvesztegetett pénzügyi lehetőségek időszaka lehet Magyarországnak a jövőre véget érő hétéves uniós költségvetési ciklus. Hazánk 2007 és 2013 között 8200 milliárd forintot használhatna fel, de ebből eddig csupán 2500 milliárdot sikerült, azt is viszonylag rossz hatékonysággal, főleg kiemelt állami projektekre. A cégeknek alig jutott valami az EU-pénzből, a gazdaságfejlesztés sem volt sikertörténet – írja az index.hu.
Négyszázmilliárd forintot lecsíp a kormány az önkormányzatok támogatásából a jövő évi költségvetésben, és még az eddig a településeket megillető bevételből is magánál tart sok tízmilliárdot. A pénzügyi szektorból kétszázmilliárdos pluszbevételt sajtolna ki az állam. A MÁV tovább viszi a pénzt, és jut bőven a Kossuth tér rekonstrukciójára is. A családi pótlékot befagyasztva tartják – írja az origo.hu.
Az utóbbi időben hirtelen előtérbe került annak veszélye, hogy Magyarország a 2014-20-as uniós költségvetési periódusban súlyos kohéziós forrásoktól eshet el az Európai Bizottság jelenlegi javaslata szerint. Így az ezzel kapcsolatos viták is kezdenek élesedni, ám egy konferencián az is kiderült, hogy még a jelenlegi hétéves keretből is több ezer milliárdot bukhatunk – önhibánkból – írja a napi.hu.
Az Állami Számvevőszék elvégezte a helyi önkormányzatokat megillető támogatások és hozzájárulások igénylése és elszámolása kincstári felülvizsgálati rendszerének, valamint a helyi önkormányzatokat a 2010. évben megillető normatív hozzájárulások elszámolásának ellenőrzését. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Kincstár eredményesen látta-e el az állami támogatások és hozzájárulások igénylése és elszámolása helyszíni felülvizsgálatát 2008-2010 között, illetve az ellenőrzött önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően igényelték és számolták-e el a 2010. évi normatív hozzájárulásokat.
A kormány tavaly megfogalmazott szándéka szerint az önkormányzati rendszerben a méretgazdaságosság növelésével, a feladatok felülvizsgálatával és a hitelfelvétel lehetőségének korlátozásával idén tizenötmilliárd forintot, jövőre százmilliárd forintot lehet megtakarítani.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatairól Sepsey Tamás számvevő igazgató készített egy elemzést, mely a Pénzügyi Szemlében olvasható.
Az államháztartás 2012. év január havi többlete 107,3 milliárd forintra teljesült - helyi önkormányzatok nélkül. Ezen belül a központi költségvetés 85,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 20,6 milliárd forintos szufficittel zártak.
Kaiser Tamás, a Pannon Egyetem docense szerint mivel az Európai Bizottságnak a következő többéves költségvetési keretre tett javaslatában csökkenne a Magyarországnak jutó kohéziós támogatás, az ország érdeke, hogy minél tovább egyben tartsa "a kohézió barátai" csoportot, vagyis azoknak a tagállamoknak az összefogását, amelyek kifogásolják a kohéziós politika tervezett módosításait.
A 2010-es adóváltozások az alacsony jövedelműeknek tovább csökkentette, míg a magas jövedelműeknek tovább növelte a bevételét. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelmét tekintve az alsó kategóriába tartozók 9 ezret buktak, míg a felsőbe tartozók 314 ezret nyertek 2010-ben - derül ki a KSH adataiból, amelyeket a Napi Gazdaság idéz.
A Magyar Köztársaság költségvetésében megjelenő uniós kapcsolatokhoz tartozó támogatások fokozatos növekedést mutattak a 2004–2010 közötti időszakban, a 2004. évi közel 127 milliárd forint 2009-ben megközelítette a 870 milliárd forintot, majd 2010-ben elérte az 1.032 milliárd forintot - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az európai uniós támogatások 2010. évi felhasználásának ellenőrzéséről szóló tájékoztatója alapján az MTI-vel.
Magyarország az ötvennegyedik helyen áll a 183 országot vizsgáló korrupciós rangsorban, tavaly az ötvenedik volt 178 ország között. Európai összehasonlításban a tavalyihoz hasonlóan a huszadik helyezett - ismertette 2011-es Korrupció Érzékelési Index eredményeit a Transparency International.
Első ízben tavaly végezte el 23 budapesti kerület és 23 megyei jogú város átfogó elemzését a Magyar Progresszív Intézet. Akkor ennek apropóját az önkormányzati választások adták, idén pedig elsősorban azt vizsgálták, hogy tavaly óta hogyan változott a helyzetük, illetve hogy a kormányváltásnak van-e valami nyoma az önkormányzatok működésében.