Kidolgozatlan és zavaros, de szakértők szerint pr-akciónak nem rossz az a 10 pontos munkahelyvédelmi akcióterv, amit Orbán Viktor jelentett be hétfőn a parlamentben. A tervezett járulékcsökkentést hatékonyabban is ki lehetett volna találni, és a vállalkozásokat adózási szempontból kifehéríteni igyekvő új adózási formák sikere is kérdéses a szakértők szerint – írja a hvg.hu.
Szakmailag kidolgozatlan, és sok zavaros elem található a miniszterelnök hétfőn bejelentett munkavédelmi akciótervében – vélekedtek a hvg.hu által megkérdezett adószakértők, valamint a munkáltatói szervezetek képviselői. Bár egyikük szerint pr-akciónak viszont jó.
Leginkább a csomag fedezete kérdéses, amelyről Orbán Viktor a parlamentben azt mondta, ezt a jövő évtől induló tranzakciós adó fogja jelenteni. Csakhogy a tranzakciós adót először azért találta ki a kormány, hogy kiváltsa azzal a 2013-tól megszűnő, a telekommunkiációs, az energetikai és a kiskereskedelmi szektorra kivetett válságadókat, valamint a jövő évtől megfeleződő bankadót.
Matolcsy György múlt héten a csomag bemutatásakor azt mondta, 300 milliárd forintba fog kerülni a jövő évi rész, melyhez 100 milliárd forintot azzal biztosít, hogy kölcsönveszi a büdzsé tartalékának egy részét, 100-100 milliárdot pedig azzal, hogy a tranzakciós adót kiterjeszti a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstárra (MÁK). A fedezetnek így minden elemével gond lehet: a tartalék csökkentése a jövő évi büdzsé stabilitását és a hiánycél teljesítését veszélyezteti, az MNB és a MÁK megadóztatása pedig mintegy 200 milliárdos költségvetési lyukat eredményez (az állam egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt). Vagy ha az MNB továbbhárítja a bankokra az adót, a pénzügyi stabilitást megbolygató közvetett alapkamatcsökkenés valósul meg.
A hvg.hu – feltételezve, hogy a fedezet százszázalékosan megvan – összegyűjtötte, hogy a csomag egyes elemei kinek lennének jók, és milyen hatást eredményezhetnek.
A munkavédelmi akcióterv 10 pontja:
Az 1-5. pont meghatározza azokat a munkavállalói csoportokat, melyeket a kormány extra járulékcsökkentéssel védeni kíván. 1. A 25 év alattiak munkáltatói járulékát (szociális hozzájárulási adó) megfeleznék, 2. 55 év felettiek munkáltatói járulékát szintén megfeleznék, 3. 25 és 54 év közötti szakképesítéssel nem rendelkező (FEOR 9-es csoportba tartozó) munkavállalók munkáltatói járulékát ugyancsak megfeleznék. Ebbe a csoportba tartoznak a képesítés nélküli eladók, árufeltöltők, konyhai kisegítők, képesítés nélküli pincérek, 4. A tartósan munkanélküliek esetében két évig a munkavállalói tehertől mentesülne a munkáltató, a harmadik évben pedig a jelenlegi fele. 5. A gyesről, gyedről munkába visszatérő kismamák után az első két évben nem kellene járulékot fizetni, a harmadik évtől a jelenleginek is csak a felét.
Azt már régóta mondtuk, hogy komoly járulékcsökkentésre van szükség, aminek most egyes csoportokat helyzetbe hozva látszólag eleget is tesz a kormány. Én most arra lennék kíváncsi, hogy jogszabályi szinten mennyire lesz ez a támogatás jól fókuszált, megfelelően differenciált – mondta a hvg.hu-nak Rolek Ferenc, a Munkaadók- és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Az is előfordulhat ugyanis, hogy azoknak a foglalkoztatását is támogatja a kormány, akikére nincs feltétlenül szükség. Így például a 25 év alattiak foglalkoztatása esetében a munkáltató még két év után is kapna támogatást, pedig ennyi idő alatt egy fiatal képes bizonyítani, hogy tartósan szükség van rá, és külön kedvezmény nélkül is érdemes őt alkalmazni. A gyesről visszatérő anyukákat a Munka törvénykönyve eleve védi, és nem a magas járulékterhek jelentik a fő problémát, hanem a 4-6 órás foglalkoztatásuk – tette hozzá Rolek. A gyáriparosok alelnöke szerint ha nem határolják le megfelelően a kedvezményezetti kört és a nekik járó kedvezményeket, akkor akár túlzottan bőkezűvé is válhat az akcióterv. A bejelentésnek a fedezetét valahonnan elő kell teremteni, és Rolek szerint nem lenne jó, ha olyan kedvezmények lennének, amelyek nem növelik arányosan a foglalkoztatottságot. Márpedig kérdéses, hogy hány új munkahelyet hoz létre és ezek között hány lesz olyan, amely a kedvezmények nélkül is létrejönne – mondta Rolek.
A munkaerőpiacon hátrányos csoportok után fizetett 27 százalékos szociális hozzájárulási adó (2011 végéig ez volt a munkáltatói társadalombiztosítási járulék) csökkentése elfogadható célkitűzés, azonban hatékonyabb lenne egy 3-5 százalékpontos általános csökkentés – mondta a Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke. Az adószakértő szerint ugyanis az, hogy a kormány különböző mértékben csökkentené a pályakezdők, az 55 év felettiek, a 25-54 éves képzetlenek, a tartósan munkanélküliek és a munkaerőpiacra visszatérő kismamák után fizetett munkáltatói közterheket, adminisztrációs kötelezettséget és többletterhet jelent majd a munkáltatóknak, a hatóságnak pedig nehezebb ellenőrzést. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint az adó- és járulékcsökkentés nem olyan szerkezetű, hogy attól a gazdaság felpörögne, mert alapvetően olyan csoportokat érint csak, akiknek a foglalkoztatása ebből a szempontból kevésbé döntő, és a gazdasági élénkülésnek ezzel párhuzamosan más feltételei is lennének. A célzott járulékcsökkentés értelmét az is elbizonytalanítja, hogy jelenleg is elérhető a hátrányos helyzetű csoportok számára az úgynevezett Start-kártya program, amely gyakorlatilag ugyanezeknél a csoportoknál hasonló járulékkedvezményt vagy teljes járulékmentességet biztosít munkáltatójuknak.
6. A hatmillió forint alatti árbevételt produkáló cégeknél bevezetnék a kisadózók egyszerű adóztatását. A cég főállású alkalmazottja 50, a mellékállásúak 25 ezer forintot fizetnének havonta. Ezt a bt.-k és kkt.-k, valamint egyéni vállalkozók választhatják, és ezeknek megszűnne a beszámolókészítési kötelezettsége is, csak a bevételi és kiadási számlákat kellene nyilvántartaniuk. Az új adóval a társasági adót, a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget, valamint a szociális hozzájárulási adót válthatnák ki az érintettek.
Úgy tűnik, a kormány úgy törölné el az egyszerűsített vállalkozói adót (eva), hogy mindjárt kettőt is csinálna belőle. Itt és a következő pontnál fehérítő törekvésről van szó a kormány részéről, ugyanis most a mikrovállalkozások döntő többsége, valamint a kényszervállalkozók szinte egyáltalán nem fizetnek adót, ezzel szemben a kormány arra ösztönözné őket, hogy egyszerűsítve fizessenek mégis valamennyit. A belőtt összeg viszont nem nagy ösztönző, ugyanis azzal számolva, hogy valaki ki akarja használni a 6 millió forintos határt a havi 50 ezer forintos tételes adó évi 600 ezer forintos, vagyis 10 százalékos terhet jelent. Ez éppen annyi, mint a jelenlegi, a mikro- és kisvállalkozások többségére érvényes társasági adókulcs 500 millió forintos nyereség alatt. A csábító lehetőség az érintetteknek az lenne, hogy szociális hozzájárulási adót sem kellene fizetniük. Azonban a fehérítő hatás még ezzel együtt sem biztos, ugyanis a 300 ezer mikrovállalkozásból 100 ezerben egy főállású alkalmazott sincs.
Az viszont jót tenne a mikrovállalkozásoknak, ha egyszerűsítenék az adminisztrációs elvárásokat velük szemben, a magyar szabályozás ugyanis a nagyvállalatokra szabott, így ez túlzott mértékű terhet ró a kicsikre. Az egyszerűsítést meg is ígérte a kormány még 2011-ben az 500 milliárdos bürokráciacsökkentő tervben, azonban az adószakértők szerint ebből nem nagyon valósult meg semmi. Sőt, azzal, hogy a cégeknek pályázniuk kell, ha segítséget szeretnének dolgozóik bérének kompenzációjához, még tovább is növelte az adminisztrációs terheket.
7. Kisvállalati adó bevezetése: kiváltja a társasági adót, az szja-t, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulást. Az adó kulcsa 16 százalék, alapja a nyereség és a vállalkozás által foglalkoztatottak bérköltségének összege.
„Ez egy új állatfaj!” – reagált a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő adószakértő. A szakmát leginkább az lepi meg, hogy az ötlet összekutyulja az eredmény (nyereség) terhére fizetett adót és a költségek terhére fizetett adót. A normától eltérő 25 fős létszámhatár külön adminisztrációs terhet fog jelenteni a vállalkozásoknak. Emellett olyan kockázatot is rejt az ötlet, hogy a vállalkozások az egyszerűsített adózás érdekében nem fehéredni fognak, hanem hozzáalakítják a létszámukat a 25 fős határhoz. Így hatott korábban például a rehabilitációs hozzájárulás, amely a 20 fő feletti vállalkozásoknak előírta egy megváltozott munkaképességű munkatárs alkalmazását, ellenkező esetben több mint 900 ezer forint hozzájárulást kellett fizetniük. Emiatt ez az egyszerűsített adó várhatóan nem járna foglalkoztatásbővítő hatással – mondta a hvg.hu-nak Pitti Zoltán.
Azok a cégek például, melyek 25 fősnél nagyobb céget működtetnek, bizonyára elgondokoznak majd azon, mit tudnak majd adótervezéssel megspórolni – és például egy negyvenfős céget, két húszfősre bontani a jobb adózás érdekében. A 25 fő alatti körbe jelenleg a magyarországi vállalkozásoknak nagy része, akár 90 százaléka vagy még annál is több beletartozhat, hiszen a magyarországi cégek 89 százalékát 0-9 fős mikrovállalkozások és további 6,6 százalékát 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások teszik ki.
A kisadózók tételes adózása és a kisvállalkozások adója egyébként megfelelne az EU tavaly év végén kiadott szabályozási javaslatának, melynek lényege a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. Pitti Zoltán szerint ugyanakkor az alapvető problémát nem oldja meg: Magyarország világelső a fogyasztás túladóztatásában, így a kis, hazai fogyasztásra termelő cégeket nem segíti a belső kereslet. Emiatt több szakértő szerint sem várható érdemi többletnövekedés a vállalkozások adózásának átfazonírozásától.
8. Pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetése: az 500 ezer euró alatti árbevétellel működő vállalkozásoknak csak kell akkor az áfát megfizetniük, ha a részükre már megfizették
Ez egy vállalkozásbarát, EU-konform lépés lenne, ha megvalósulna, sőt akár a fehérítés irányába is hathat több adószakértő szerint. Viszont érdemes kiemelni, a kormány ugyan csak azt kommunikálja, hogy az áfát csak akkor kell befizetni, ha nekik azt már kifizették, de a visszaigénylési jog is eszerint változik majd.
9. Számviteli szabályok lazítása a devizaárfolyam gyakori változásaiból eredő veszteségek beszámításánál: a devizaárfolyam-mozgás miatt bekövetkező tőkeveszteséget nem kell beszámítani a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésénél 2012-2013-ban.
Ez az ötlet ronthatja az adóhatósági kontrollt a vállalkozások felett az APEH volt elnöke szerint, és emiatt nem lenne jó, ha a külföldi vállalkozásokra is érvényes lenne.
10. A házipénztárra vonatkozó szabályok lazítása.
A házipénztárszabályok lazításával óvatosnak kellene lennie a kormánynak, ugyanis lehetőséget teremt a vállalkozásoknak az adószabályok kijátszására – mondta Pitti Zoltán. A házipénztárat ugyanis általában egyfajta pufferként használják a vállalkozások, és azt a pénzt tartják benne, amit nem tudtak elszámolni költségként (így nem tudják csökkenteni vele az adóalapjukat), de nem akarják elszámolni nyereségként, hogy ne kelljen adózniuk utána. Ám ha a kisvállalkozások többségére érvényes lenne a munkavédelmi akciótervben meghirdetett evához hasonló adó, akkor a házipénztárszabályok lazításának nem lenne különösebb jelentősége, mert ahogyan az evánál, úgy valószínűleg az új adónál sem vizsgálná az adóhatóság a házipénztárat.
Hogy volt régen...?
