A 2010-es adóváltozások az alacsony jövedelműeknek tovább csökkentette, míg a magas jövedelműeknek tovább növelte a bevételét. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelmét tekintve az alsó kategóriába tartozók 9 ezret buktak, míg a felsőbe tartozók 314 ezret nyertek 2010-ben - derül ki a KSH adataiból, amelyeket a Napi Gazdaság idéz.
Magyarországon az egy főre jutó nettó jövedelmek 2005-ig tartó növekvő tendenciája az évtized közepén megfordult, 2007-ben még csak reálértéken, 2008-tól pedig már nominálértéken is csökkent a lakosság átlagos jövedelme. Ez a kedvezőtlen helyzet 2010-ben az adóváltozásoknak köszönhetően valamelyest javult: a háztartások 2009-hez képest éves szinten már több mint 72 ezer forinttal magasabb nettó nominális jövedelemmel rendelkeztek, amely a fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedése mellett 3,2 százalékos reáljövedelem-emelkedést jelentett - állapította meg a KSH a Statisztikai Tükör című kiadványában.
Ez tételesen azt jelenti, hogy 2010-ben a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme 1,145 millió forintot, a nettó jövedelem pedig 939 ezer forintot tett ki. A nettó jövedelem aránya (2000-2010 között) a bruttó összeghez viszonyítva 2001-ben volt a legmagasabb (83,2 százalék), ezt követően szinte évről évre romlott a nettó jövedelmi pozíció. 2010-ben az adóváltozásoknak - a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár, a kedvezőbb adójóváírás - köszönhetően jelentős javulás következett be, a nettó bér ekkor az összes jövedelem 82 százalékát tette ki. Bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban.
Az alsó jövedelmi decilisben élők (a lakosság alsó tizede) jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9 ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél. A felső kategóriákba tartozók helyzete ugyanakkor látványosan javult, leginkább a tizedik decilisbe tartozók nettó jövedelme emelkedett (314 ezer forinttal). A lakosság jövedelmi egyenlőtlenségeit tükröző mutató alapján a két szélső tizedbe tartozók jövedelmi különbsége 2010-ben 7,2-szeres volt.
A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselik a legnagyobb arányt, amelyet a társadalmi jövedelmek követnek. A munkajövedelmek részesedése 2005-től (71 százalék) 2010-ig (66 százalék) folyamatosan csökkent, ugyanezen időszak alatt az egyéb jövedelmeké 1 százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel 3 százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet. A válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.
2010-ben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb (és évről évre növekvő súlyú) tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki, amelynek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
Tavaly a gyermekes háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 752 ezer forintot tett ki, ami az országos átlag négyötöde. A két felnőttből és két gyermekből álló családok az országos átlagos jövedelem 83 százalékából gazdálkodhattak.
Hogy volt régen...?
