Első ízben tavaly végezte el 23 budapesti kerület és 23 megyei jogú város átfogó elemzését a Magyar Progresszív Intézet. Akkor ennek apropóját az önkormányzati választások adták, idén pedig elsősorban azt vizsgálták, hogy tavaly óta hogyan változott a helyzetük, illetve hogy a kormányváltásnak van-e valami nyoma az önkormányzatok működésében.
Mivel az önkormányzatok finanszírozása, adósságállománya az ország eladósodottságával párhuzamosan továbbra is forró téma, ezért kutatásunk fókuszában is ez áll. Felmérték továbbá a kutatásba bevont települések „élhetőségét”: infrastrukturális állapotát és beruházásait is, illetve azt, hogy az üzleti környezet hogyan alakult.
Az adósságállomány összességében növekedett. Tavaly a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek adósságállománya 386 milliárd forintvolt, 2011-re ez a szám 16,6 százalékkal, 450 milliárd forintra növekedett. A leginkább eladósodott önkormányzatok nem növelték akkora ütemben tartozásukat, mint a többiek.
Érdemes a jól teljesítők között kiemelni a XIII. kerületet, ahol az egy főre jutó adósságállomány 2011-re mindössze 654 forintra csökkent. Miközben az első helyen nincsen változás, addig ugyanilyen stabilitás vonatkozik a legjobban eladósodott 5 önkormányzatra is (Pécs, Szolnok, Kaposvár, Miskolc, Debrecen)..
Az önkormányzatok útépítéseit tekintve ismét a megyei jogú városok jártak az élen, aminek a budapesti beépítettség a fő oka. Hasonló főváros-vidék megosztottságot mutat az új lakások számának alakulása. Abban szinte egységesek voltak a vizsgált önkormányzatok, hogy a választási év elmúltával csökkent az önkormányzati intézményfejlesztésre fordítható összeg.
A megyei jogú városok és a budapesti kerületek szociális helyzetének vizsgálatából kiderült, hogy melyek azok a települések, ahol az átlagnál nagyobbak a szociális feszültségek. Itt elsősorban olyan volt iparvárosokra kell gondolni, mint Dunaújváros, Tatabánya. Mindkét városban az átlagosnál magasabb a munkanélküliek aránya, több a rendkívüli gyermekvédelmi ellátásban részesülők aránya, és a teljes, illetve az egy főre jutó adósságállomány tekintetében is a lista második felében foglalnak helyet. Az ország kelet-nyugati megosztottságát a vizsgált önkormányzatok szociális helyzete is jól mutatta: keleten több a munkanélküli, az álláskereső és a hátrányos helyzetű állampolgár.
Az üzleti környezet vizsgálata során idén is az derült ki, hogy a budapesti kerületek lényegesen jobban szerepeltek, mint a megyei jogú városok. Ugyanakkor mintha a gazdasági válság negatív hatása alábbhagyott volna: a vizsgált településeken a vállalkozások száma növekedésnek indult vagy stagnál.
Az oktatást vizsgálva: a földrajzi elhelyezkedés, a hátrányos helyzetűek magasabb száma, az önkormányzat gazdasági és szociális helyzete meghatározza a továbbtanulási esélyeket. A gimnáziumból továbbtanulók aránya például az adatokat közlő önkormányzatok közül Dunaújvárosban az egyik legalacsonyabb volt, nem meglepő módon viszont a XII. és a VII. kerületben a legmagasabb.
Az összes adat elemzése után, akárcsak tavaly, idén is összeállították a kutatók az önkormányzatok összesített rangsorát. 2010-hez hasonlóan idén is a XIII. kerület végzett az első helyen, és abban sincs változás tavalyhoz képest, hogy Hódmezővásárhely, Sopron, Pécs, az V. kerület az utolsók közt végzett, elsősorban az érintettek magas adósságállománya miatt.
Az önkormányzatok átláthatósága 2010-hez képest pozitív fejlődést mutat, míg 2010-ben a 23 megyei jogú város és a 23 budapesti kerület transzparencia indexátlaga 37,59 százalék volt, addig idén már 48,2 százalék.
Hogy volt régen...?
