Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
Hírek
Magyarország eddig úgy támaszkodott az EU-forrásokra és a külföldi működőtőkére, hogy azok egymást kiegészítették. Most, hogy a brüsszeli pénzek nyomát bottal üthetik, a kormány úgy tesz, mintha azokat egyszerűen pótolni lehetne a tőkebeáramlással. Pedig a váltásért komoly árat kell fizetni és a nagy vesztes éppen a holdudvar lesz. Miért került az ország erre a kényszerpályára?
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577.900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398.000 forint volt.
Továbbra is recesszióban a magyar gazdaság.
A fogyasztói árak áprilisban átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Eddig nyolcszor nyúlt bele a kormány a Rezsivédelmi Alapba, az ott félretett pénz majdnem felét költötte el. A legtöbbet, nem meglepő módon, az energiacégeknek adták, de jutott azért pénz sporttámogatásra, a rendőrségnek, a NAV-nak vagy épp a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is. Összesítettük, mire költöttek eddig az alapból.
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.
A közel négyszeresére emelt Rezsivédelmi Alapon keresztül a kormány továbbra is Európa legnagyobb rezsitámogatását juttatja a háztartásoknak, a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak.
500 milliárd forint felletti összeg lett a márciusi államháztartási hiány, az első negyedévben pedig már több mint 2000 milliárd, ezzel sikerült elérni az éves előirányzat bő 60 százalékát. Kérdés, hogy mi történik az év hátralévő részében.
Továbbra is 25 százalék felett az infláció Magyarországon, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derült ki a KSH szerdán közzétett adataiból.
Ismeretes, hogy egy költségvetési szerv vagyongazdálkodásáról és jövedelmezőségéről pénzügyi beszámolójának eredményszemléletű dokumentumai adhatnak megbízható képet. E kép kinyeréséhez szükséges mutatószámrendszert és módszertant dolgozott ki az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott elemzése. Ennek alkalmazásával a költségvetési intézmények, az irányító szerveik, valamint az ellenőrzésüket végző szervezetek fel tudják tárni a vagyongazdálkodás kockázatait, illetve további adatok bekérésével képesek azt objektíven értékelni. Az eredményszemléletű adatok hasznosítását elősegítő elemzéssorozat következő eleme a jövedelmezőség alakulásának tárgyilagos értékeléséhez kínál majd módszertani hátteret.
Az ingatlan-adásvételek majdnem nyolc százalékánál a négyzetméterár tavaly meghaladta az egymillió forintot, a fővárosban ez az arány már 24 százalék volt. Az ingatlanok közel négy százalékáért fizettek az új tulajdonosok több mint 100 millió forintot, míg 26 százalékukat 20 millió forint alatt tudták megszerezni a vevők.
Érdemes számot vetni azzal, hogy a következő stratégiai tervezési időszakban a magyar közigazgatás a településhálózat-fejlesztéssel kapcsolatban milyen kihívásokkal és dilemmákkal néz szembe, figyelemmel a térségi versenyképesség és a jóllét (well-being) szempontjaira.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó bérek is 18,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest – közölte az MTI-vel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Közgazdászok már hónapok óta mondják, hogy Magyarországon elindult az ár-bér spirál, most pedig már a KSH is arról ír a friss jelentésében, hogy a kiugróan gyors bérdinamikában szerepet játszanak az egyre növekvő infláció által indukált folyamatos béremelések és a megemelkedett jutalmak is.
Nem javult a romák helyzete a társadalmi integráció terén az Európai Unió által meghatározott közös célokhoz viszonyítva – állapítja meg kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA), amit az MTI szemlézett. A bécsi székhelyű szervezet 8500 romával készített interjút tizenkét európai országban 2021-ben: Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Észak-Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Szlovákiában.
Az állam feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Fürjes Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Kormánytisztviselői Kar Közigazgatás 2022 című konferenciáján.
A Pénzügyi szemle 2022/3. számában megjelent tanulmány összefoglalóját idézve: az elektromos áram iránti növekvő globális kereslet, a fenntarthatósági elvárások, a globális Covid-járvány és az orosz–ukrán háború is befolyásolja az elektromos áram ellátási láncát. A tanulmány a közeljövő modern intelligens áramhálózatával, a smart griddel foglalkozik a menedzsment megközelítésével. Magyarország legújabb és legkomplexebb smart gridjét elemzi az esettanulmány módszerével.