A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetételhatás kifutásával – így kommentálták a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Hírek
A második fél évben visszatér a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ez kedvezően hat a fogyasztásra és a GDP-növekedésre, de egyben az infláció emelkedésének kockázatát is erősíti.
A fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál júniusban. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,6 százalékkal növekedtek - írja a KSH friss inflációs beszámolójában. A nyugdíjas infláció 3,8 százalék már az idén.
Már az év közepe táján visszaállhat a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek - ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.
„Fenntarthatóság és integritás a közbeszerzésekben" címmel szervezett online konferenciát az Állami Számvevőszék. Domokos László elnök megnyitójában kiemelte: a klímavédelem és a COVID-19 vírus elleni védekezés az emberiség legnagyobb kihívásai jelenleg. Közös bennük, hogy komoly hatással vannak a közszféra beszerzéseire. A konferencián előadást tartott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Kretter Diána közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár és Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője.
Nem lepte meg az elemzőket az, hogy áprilisban felszökött infláció: a járvány miatt tavaly tavasszal beszakadt olajárakból és a dohánytermékek jövedéki adójának idén áprilisi megemeléséből számítani lehetett erre. A kilátások alapján több elemzőház is 4,0 százalék fölé emelte az idei éves inflációra vonatkozó prognózisát.
Benyújtotta az Országgyűlésnek a 2020-as évről szóló beszámolóját az Állami Számvevőszék. A beszámolót és az új stratégiát tartalmazó adathordozót Domokos László elnök kedden adta át Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének az Országházban.
Indokolt a közadatkereső rendszer létjogosultságának, céljának és működésének felülvizsgálata a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése, illetve az erre fordított közpénz célszerűségének és eredményességének értékelése szempontjából - erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szakértői legfrissebb elemzésükben. A rendszer és működése áttekintése alapján az ÁSZ elemzői rámutatnak: a közadatkereső rendszer nem teljes körű és nem aktualizált adatállománya megtéveszti a felhasználókat, ezért a közadatkereső jelenleg nem alkalmas a céljának megvalósítására, a közadatok elérhetőségének biztosítására.
Különös helyzetet teremtett a 2020. év, melyben előtérbe került az aktív turizmus és az aktív életmód. A megnövekedett érdeklődést egyre több kerékpárút, turistaszállás, vízi megállóhely, futópálya és bringapark szolgálja ki. A tavalyi, különleges év munkájáról, az aktív turizmus térnyeréséről az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ egy éves beszámolót készített „Lendületben” címmel. Az eredmény-összefoglaló áttekinthető és transzparens módon mutatja be a megvalósult fejlesztéseket.
Majdnem minden magyar települési önkormányzat élt a helyi adók alkalmazásának lehetőségével 2018-19-ben, az azokból származó bevételek az önkormányzatok költségvetési bevételeinek mintegy egyharmadát tették ki.
Közel 740 milliárd forintos hiányt ért el a költségvetés központi alrendszere februárban. Soha nem volt ekkora második havi mínusz a büdzsében korábban.
Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is. Jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be a KSH az MTI-nek. A 2020-as kereseti adatokat a hónap végén publikálja a statisztikai hivatal.
Ismét négy és fél millióan dolgoztak decemberben, 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 59 ezerrel emelkedett, kétszázezerre. Elemzők szerint inkább kedvező folyamatok érvényesültek a munkaerőpiacon.
Többek között egyedi, munkahelyteremtő támogatások kellenek ahhoz, hogy a kistelepülésekről ne külföldre menjenek dolgozni és élni a magyarok, vélekedik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő tabi polgármester.
Erősíteni kell a közös önkormányzati hivatalok feladatellátásának minőségét, ez ugyanis hatással van a hivatalhoz tartozó önkormányzatok gazdálkodására és azok fenntarthatóságára is – világít rá az Állami Számvevőszék elemzése 23 közös önkormányzati hivatal ellenőrzési tapasztalatainak összegzése alapján.
Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 397.400 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, éppúgy, mint szeptemberben. Az első tízhavi bruttó átlagkereset 395.300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262.900 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az Eurostat friss összeállítása alapján európai viszonylatban Magyarországon alacsonyak a lakhatáshoz kapcsolódó költségek, de az ingatlanok minősége szempontjából a lista végén állunk. Az OTP Ingatlanpont összeállítása a hazai lakhatási körülményeket és ingatlanpiaci változásokat vizsgálja az európai uniós statisztikák fényében.
Egészen új megközelítésben vizsgálja a közepes jövedelem csapdáját egy új tanulmány. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy országok kerülhetnek bele ebbe a rendkívül kellemetlen állapotba, most viszont az egyes európai régiókat vizsgálta az Európai Bizottság. A jó hír az, hogy számos feltörekvő térség (szegényebb uniós régiók) szép növekedést produkálva felzárkózó pályán halad, a rossz hír viszont az, hogy nagyon eltérő teljesítményeket láthatunk. Van olyan fejlett régió, amelyik egy bizonyos szinten megakadt a fejlődésben és van olyan szegényebb térség, amelyik szintén csapdába esett. Magyarország bizonyos területei nemcsak szegénynek számítanak, hanem csapdában is lehetnek.