Az önkormányzatok idei költségvetéséből 28,7 milliárd forintot vont el a kormány – a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerint a forrásmegvonás elsősorban a rendszeres szociális ellátást, illetve a lakásfenntartási támogatásokat érinti.
Kiemelt témák
Csak akkor tudjuk, hogy hatékony-e a közpénzek felhasználása, ha mérni tudjuk a teljesítményt – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola konferenciáján, erről a Világgazdaság számol be. Szükség van a gazdasági teljesítményt sokoldalúan mérő indikátorokra – tette hozzá. Ha a bankok úgy kockáztatnak, hogy az államnak kell kezelnie ezt vagy helyt kell állnia, akkor a mérés nem is annyira egyszerű.
Sok helyen nem szerénykedtek az október 12-én megválasztott képviselők, amikor eljött az ideje, hogy saját fizetésükről döntsenek. A törvény már nem állít többé felső korlátot, így óriásiak lettek az egyéni különbségek. Nem volt akadálya a közel 80 százalékos fizetésemelésnek és például annak sem, hogy Magyarország legkisebb falvában sokkal jobban keressenek a képviselők, mint az akár több százszor nagyobb községekben. Találtunk azért visszafogott politikusokat is. Egyes helyeken csak pár ezresért vagy teljesen ingyen dolgoznak a képviselők – az Index összeállítását ismertetjük.
A Lehet Más a Politika szerint a kormány lassan felszámolja az önkormányzatiságot, hiszen a jövő évi büdzsé is „csak lélegeztetőgépen tartja” a helyhatóságokat. Az ellenzéki párt szombaton sajtótájékoztatón bírálta a 2015-ös költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetét.
Egyértelmű kapcsolatot lehet felfedezni egy adott országban a korrupció mértéke és az uniós források lehívásának képessége között. Minél kevésbé korrupt az ország, annál nagyobb arányban tudja felhasználni az uniós forrásokat - többek között erre hívták fel a figyelmet az Erste Bank bécsi elemzői.
Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, a büdzséje is jelentősen emelkedik. A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó tucatnyi szervezetnek.
A gyermekétkeztetésre és a szociális ellátásokra lényegesen több pénz jut a jövő évi költségvetésben, mint az idén, valamint július elsejétől béremelés lehet a szociális szférában.
A kistelepülési polgármesterek fizetésének emelését javasolja hétfőn beterjesztett törvénymódosítási javaslatában a fideszes Boldog István. Véleménye szerint a jelenlegi jövedelmük nem tükrözi az általuk elvégzett munkát.
Szívhatják a fogukat azok a polgármesterek, akik a korábbi években ipari parkok és infrastruktúra fejlesztésével csábították magukhoz a profitban bővelkedő cégeket. A költségvetési törvény szerint ugyanis a támogatások kiszámításánál hátrányt szenvednek majd a jól menő önkormányzatok.
Nemrégiben zárult le az a felkészülési folyamat, amelynek során a 2014-2020-as uniós ciklus alatt a megyébe érkező európai támogatások minél hatékonyabb felhasználásának kereteit alakították ki a szakemberek és a megyei vezetők. A tervezést magában foglaló projekt keretén belül elkészült Somogy megye területfejlesztési programja, a megyében megvalósítható projektek listája, valamint a pályázókat segítő útmutatók is – írja közleményében a Somogy Megyei Önkormányzat.
A jövő évtől megszűnhet a lakásfenntartási és az adósságcsökkentési támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást pedig az önkormányzatoknak saját erőből kell fedezniük. A települések ehhez akár új adókat is kivethetnek, a hátrányos helyzetűeket pedig kisegíti az állam.
A 2015-ös lesz az első olyan év, amit adósság nélkül kezdenek az önkormányzatok – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A települések mintegy 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd, amihez 690 milliárd forintot biztosít a központi költségvetés.
A jövő évi költségvetési törvény, s ebből következően a nagy ellátórendszerek – az oktatás, az egészségügy és a szociális terület – átalakítása lesz napirenden a kormánypártok november negyedikei frakcióülésén – írja a Népszabadság.
Sajátos változata alakulhat ki Magyarországon az egészségügyi rendszernek: a társadalombiztosítási alapú és a magánfinanszírozású egészségügy egyvelege. A kormány várhatóan egyre nagyobb teret enged az átlátható magánellátásnak, és hamarosan akár a határon túli, illetve külföldön élő magyarok is járulékfizetővé és ezzel szolgáltatásvásárlóvá válhatnak – írja a Világgazdaság.
Helybenhagyta a Szolnoki Törvényszék első fokon hozott döntését a Szegedi Ítélőtábla, így Martfű egykori és Rákócziújfalu jelenlegi jegyzőjét több rendbeli hivatali befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés elkövetőjeként jogerősen hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Felmentette a korábbi balmazújvárosi polgármestert és a két másik vádlottat kedden a Debreceni Ítélőtábla a nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól, amelyet egy útépítéssel kapcsolatban emeltek ellenük. A táblabíróság ezzel helybenhagyta és jogerőre emelte a Debreceni Törvényszék első fokú ítéletét.
A holdingokat általában a privát szférához, az üzleti világhoz kötjük. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a közszektorban is teret nyerjen, mára már ez működő valóság lett és a kormány is ebben a formában akarja működtetni az energiaszolgáltatókat - emelte ki Horváth M. Tamás, a Debreceni Tudományegyetem Tanszékvezető tanára, a Rádió Orientben.
A főváros vonzáskörzetébe tartozó Budaörs a legfejlettebb, a Hajdú-Bihar megyei Told pedig a legkevésbé fejlett egy 2011-es felmérés szerint, melynek eredményei most kerültek napvilágra. A lista fontos kormánydöntés alapjául szolgál majd – írja a napi.hu.