A jövő évi költségvetési törvény, s ebből következően a nagy ellátórendszerek – az oktatás, az egészségügy és a szociális terület – átalakítása lesz napirenden a kormánypártok november negyedikei frakcióülésén – írja a Népszabadság.
A Fidesz-KDNP a szociális rendszert, a segélyezést változtatná meg úgy, hogy a területre jutó források nagy részét a foglalkoztatás növelésére, a munkavállalás lehetőségeinek bővítésére csoportosítaná át. Az új rendszer – a tervek szerint – a ma még kizárólag jövedelempótló támogatásból élő mintegy 180 ezer segélyezettet is a közmunka felé terelné.
A reform megvalósításához már elkészült az első néhány törvényjavaslat. A Népszabadság úgy tudja: az új szabályokat rögzítő törvénymódosításokat már novemberben elfogadhatja az Országgyűlés, és az előkészítők szerint e nyitó szakasz gyakorlati megvalósításához 500-700 millió forint többletforrásra lehet szükség. Arra, hogy hosszú távon mekkora megtakarítással járhat mindez a közkasszának, nincs adat.
A szigorítások mellett több ellátási formában, például az ápolási díj hozzáférésében enyhülnek a szabályok. Ápolási díjat most legalább négyféle jogcímen (alapösszegű, emelt összegű, kiemelt és méltányossági ápolási) díjként lehet megállapítani. Annak elbírálása, hogy kinek és pontosan melyik ellátási forma jár, gyakran hosszú hónapokig is eltartott. Így az ellátásra szorulók sokáig maradhattak jövedelem nélkül.
Most ezt úgy orvosolná a kormány, hogy az alapösszeget az igény benyújtásától a döntésig folyósítanák az érintetteknek. Azaz csökkentenék az ellátatlansági időt. A kormány az intézményi ellátási formának adna némi kedvezményt: enyhítené azt a korábbi szabályt, amely szerint az ápolási és gondozóotthonoknak – támogatott lakhatás keretében – gondozottjait mielőbb kisebb lakásban, vagy családi házban kellene elhelyeznie. Ezt az előírást már nem vennék annyira komolyan, mert a súlyos fogyatékosokat vagy pszichiátriai betegeket gondozó helyeknek nem feltétlenül kellene az önálló élethez segítő házat vásárolniuk, hanem 50 férőhelyig bővíthetnék saját férőhelyeiket.
Új eleme lesz e rendszernek, hogy az a gondozott, aki hat hónapig adós marad a térítési díjjal, az kitehető lesz az ilyen otthonokból.
A kormányzat változtatna a hajléktalan-ellátáson: a jövőben ugyanis az otthontalanok – egyebek mellett – nem kaphatnak támogatást az önálló lakhatás feltételeinek megteremtéséhez. Kikötnék azt is, hogy a hajléktalanokat gondozó intézmények maximális nagysága 150 férőhelyes lehet.
Rendeznék és egységesítenék az idős- és ápolási otthonokban szedhető díjakkal kapcsolatos szabályokat. A szociális törvény egységesítené a belépési díj összegét, és a visszafizetési feltételeket. Eszerint a gondozó, ápoló intézmények belépési díjként a havi állami támogatás tízszeresét kérhetnék el. Az összeg időarányos része visszajár, ha az idős ember gondozása három évnél korábban megszűnik. Rögzítenék azt is, például, hogy az állami szolgáltató nem tagadhatná meg az intézményi ellátást senkitől csak azért, mert nincs pénze a belépési díj megfizetésére.
Több kedvezményt – például fizetett szabadságot – kaphatnak, és dolgozhatnak is a jövőben a nevelőszülők. Erre az intézkedésre 100 milliót szánna a kormányzat.
Rögzítenék a szociális ellátásokról szóló jogszabályok módosításában azt is: a nevelőszülőnél elhelyezett gyerekek számára térítésmentesen kellene az óvodákban és az iskolákban ebédet, illetve tankönyvet biztosítani.