A helyi önkormányzatok, működésük általános támogatására és más eseti célokra tavaly közel 747 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből. Ez az összeg 46 milliárd forinttal magasabb a 2017-esnél, illetve 41 milliárddal haladja meg azt az összeget is, amennyit a 2018-as büdzsébe beterveztek. Az utóbbiban semmi furcsa nincs, az év közben felmerülő költségek miatt jellemzően többet költ a központi kormányzat a települési önkormányzatokra, mint eredetileg tervezték.

Meglehetősen fontos tétel a hazai önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó. A Pénzügyminisztérium lapunk számára összegezte a 2017-es adatokat – jelenleg ezek az értékek nevezhetők a legfrissebbnek, a 2018-as adóbevallásokat ugyanis tavasszal kell elkészíteniük és leadniuk az érintett vállalkozásoknak.

Tizennégy településen kezdődhetnek meg a bölcsődei fejlesztést célzó beruházások közel 1,5 milliárd forint központi költségvetési támogatással - tájékozatott Varga Mihály.

Az Állami Számvevőszék megküldte észrevételezésre a városi önkormányzatok pénzügyi monitoring alapján végzett ellenőrzéséről készített jelentéstervezetét a belügyminiszternek, mint a kormány helyi önkormányzatokért felelős tagjának, aki a jelentéstervezet megállapításaira észrevételt tett.

Az ÁSZ 2019-ben is folytatja az önkormányzatok és nemzeti tulajdonban álló gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzését. Az ellenőrzés nagy mennyiségben bekért anyagokon alapul, rövid határidővel, hiánypótlási lehetőség nélkül: így kevés lehetőség van az esetlegesen hiányos dokumentumok kiegészítésére. Nem árt felkészülni a vizsgálatokra, amelyhez az ETK Szolgáltató zRt. szakmai tapasztalatainak felhasználásával segítséget tud nyújtani.

Szinte pontosan egy éve vezetett be kötelező parkolóhely megváltási díjat a fővárosi VI. kerület a rövidtávú lakáskiadásra, hogy megfékezze az Airbnb korlátlan terjedését és a vele járó turista áradatot. Már akkor várható volt, hogy a környékbeli kerületek is így járnak el. Idén januárban a VII. kerület, Erzsébetváros is hasonló szabályokat vezetett be. Szomszédja példája azonban azt mutatja, hogy a befektetőket nem tántorítják el a változtatások, a kerület népszerűsége továbbra is töretlen maradt.

A bölcsődék működtetéséhez adott magasabb támogatás, a férőhelyek számának bővülése és a gyermeknevelők nagyobb anyagi megbecsülése jelentik az alapját kormány bölcsődefejlesztési programjának, mely az elkövetkezendő években is folytatódik.

Kevesen gondolnák, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében valósul meg a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus messze legnagyobb összegű fejlesztése, mégpedig az M30-as gyorsforgalmi út Miskolc–Tornyosnémeti közötti 58 km-es szakaszának megépítése – derül ki a HelloVidék összesítéséből. A tíz legnagyobb, vidéken megvalósuló uniós fejlesztésből egyébként kilenc közlekedésfejlesztési projektet takar, egy pedig egy Tiszadobnál megvalósuló árvíztározó kiépítését jelenti. Ezekre együttesen 754 milliárd forintnyi EU-pénzt fordít a kormány a következő években és mellétesz még további 308 milliárd forintot a magyar államkasszából is.

A tavaly szeptemberben kibocsátott hároméves önkormányzati kötvény sikeres volt. A héten új sorozatot bocsát ki az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK).

Az elszabadult építőipari árak miatt sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit, ami azzal jár, máról holnapra le kell fújni vagy el kell halasztani közbeszerzéseket. Legutóbb a székesfehérvári polgármester kérte ki magának a Facebookon, hogy nincs, aki dolgozzon a városban, így nem tudni, mikor bővülhet tovább a megyei kórház és lehet kész az új jégkorongcsarnok. A vesztesek között van Veszprém és Szekszárd is.

Az önkormányzati választás előtt észrevette a kormány, hogy végletesen leszakadó térségek is vannak az országban. A kormány arról rendelkezett, hogy csökkenteni kell a gazdasági egyenlőtlenséget az ország egyes területei között – olvasható az e heti HVG-ben. Csakhogy ahhoz, hogy valós eredmény legyen, fel kellene adni az autokrata, egyszemélyi kormányzást, és hagyni némi önállóságot a helybélieknek.

A kormány 10 milliárd 657 millió forintot csoportosított át az állami költségvetésben az önkormányzatok idei támogatására úgy, hogy ebből csak a felsoroltak kaphatnak, pályázat nélkül, vissza nem térítendő támogatást. A pénz negyedét Budapest belvárosa használhatja fel.

A köztéri reklámcégek tulajdonosi háttere ugyan 2018-ban alaposan megváltozott, több település is 2019-ben döntött úgy, hogy maximális adómértékkel kiveti a plakátadót, amelyből tavaly összesen mintegy 3 milliárd forint folyt be az önkormányzatokhoz.

Kétszázezer munkavállaló érdekében országos közszolgálati sztrájkot hirdet március 14-ére a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete arra az esetre, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.