Bennfentes információk nélkül alig marad esélyük azoknak a vállalkozóknak és szervezeteknek, akik és amelyek támogatáshoz próbálnak jutni annál az uniós pénzosztó egyesületnél, amelyik a Zanzibáron üdülő elnökéről híresült el. A Hajt-A Csapat Egyesület néhány éve még egy-másfél hónapos határidőket adott a pályázóknak arra, hogy összeszedjék és benyújtsák a szükséges dokumentumokat, újabban azonban olyan drasztikusan lecsökkentették a pályázati időt, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált a szükséges papírok beszerzése.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a Magyar falu programra is kevesebb jut.

Öt városrészben kezdődik el a geotermikus fűtési rendszer kialakítása Szegeden, egy 9 milliárd forintos beruházás részekén, amelynek 60 százalékát uniós támogatás fedezi. Az energetikai beruházás létrejöttével mintegy felére csökken a távfűtés földgázfelhasználása.

Az ukrán háború elől menekülve egyre több cigány származású menekült érkezik Kárpátaljáról, akiket gyakran kis határ menti települések fogadnak be. Utóbbiak az adakozókban és a támogatásokban bíznak, minimális adóbevételeik mellett ugyanis saját erőből nem tudják hosszabb távon finanszírozni a menekültek ellátását.

Borsod-Abaúj-Zemplén-, Hajdú-Bihar-, Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Pest megye összesen 25 milliárd 762 millió forintot kap az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében, a megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekre.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) a Nógrád megyei Hollókőn tartotta meg idei első közgyűlését. A résztvevők mindenek előtt a koronavírus-járvány utáni gazdaság újraindításáról tárgyaltak.

Az idén már kevésbé érződik a Covid-hatás a legnagyobb magyar városok büdzséjében, szinte mindenhol növekvő adóbevételre és erősödő beruházási aktivitásra számítanak. Több településen is rekordot dönt a költségvetés idei mérlegfőösszege.

Megjelent a rendelet.

A kompenzáció a település lakosságszámtól és gazdasági erejétől függ.

Több mint kétórás vita után, a testületben többséget adó Éljen VárosunNk! Egyesület (ÉVE) elutasításával nem fogadta el Nagykanizsa közgyűlése a város polgármester által beterjesztett költségvetését. A polgármester és az alpolgármester illetményemelését sem.

Ha a kormány továbbra is pénzt von el Budapesttől és ráteszi egy nem finanszírozható pályára, akkor Karácsony Gergely a pénzügyi csődöt fogja választani ahelyett, hogy szépen lassan tökretenné a város közszolgáltatásait és társadalmi csőd következzen be – mondta a főpolgármester az mfor.hu-nak.

A Pest megyei beruházásokat segítheti az a parlament előtt lévő kormányzati javaslat, amely a társaságiadó-törvényt is hozzáigazítaná Budapest és a megye régiós különválásához. Az iparkamara beszámolója szerint kiemelkedő érdeklődés övezi a pályázati lehetőségeket a helyi vállalkozók részéről.

Erős vidék nélkül nincs erős magyar gazdaság, 1800 milliárd forintnyi fejlesztési forrást juttatnak el a magyar településekhez a következő években – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videójában.

Szerintük a kormány és a főváros is megszegte a szociális dolgozóknak tett ígéretét.

Az infláció, az energiaárak, a koronavírus-járvány továbbgyűrűző hatásai és a béremelések miatt komoly nyomás alatt lesz a pécsi önkormányzat idei költségvetése, várhatóan negyedévente felül is kell vizsgálni.

Százmilliárdokat kapott az államtól a Samsung, amit a helyiek elleneznek és elvették a területet a várostól. A gödi Samsung SDI gyárbővítése nemcsak jogilag kiemelt nemzetgazdasági beruházás, de minden lehetséges módon támogatja is kormány a cég gyárbővítését. Az egyszerűsített engedélyeztetés, valamint beruházás területének különleges gazdasági övezetté nyilvánítása után az is kiderült, hogy év végén a 367 milliárdos beruházáshoz 33,7 millliárdos támogatást adott a kormány. Közben a helyiek sok kifogást emeltek a projekttel szemben.

Szerdai rendkívüli ülésén feloszlásáról döntött az újszentiváni képviselő-testület. Juhász Tibor alpolgármester erre vonatkozó indítványát a héttagú testület jelenlévő tagjai közül négyen támogatták, egy nemmel szavazott.

Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok.