A kormány hozzájárult több település hitelfelvételéhez, amelyre adósságmegújítás, illetve fejlesztés miatt van szükségük az önkormányzatoknak. A jóváhagyott lista a Magyar Közlönyben jelent meg.
Önkormányzati pénzügyek
Jövőre 13 milliárd forinttal, 42,5 milliárdra emelkedik az önkormányzatok fejlesztéseinek állami támogatása, az uniós pályázatok önrészének kiegészítésére 16,9 milliárd jut, s 10 milliárdot kapnak az adósságátvállalásból kimaradt települések.
A Magyar Bankszövetség tudomásul veszi az önkormányzati adósságkonszolidációt, és üdvözli a kormány azon törekvését, hogy a helyi önkormányzatok váljanak a helyi gazdaságfejlesztés motorjaivá - közölte a bankok érdekképviseleti szerve.
Az önkormányzati lobbi – a polgármesteri tisztséget is betöltő kormánypárti képviselők – erőteljes érdekérvényesítése látszik a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokban – ez alapján még inkább érthető, miért lesz összeférhetetlen a két tisztség a következő ciklustól. A módosítások olyan – számításaink szerint akár 70 milliárdos – többletkiadást jelenthetnek, amelyekre nincs meg a valódi fedezet. És még nincs vége.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkársága alatt működő E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ szabad szoftverekkel kapcsolatos tudásbázist tartalmazó honlapot indított.
Jövőre öt kategória alapján finanszírozzák a települések üzemeltetési költségeit. A megoldás az önkormányzati szövetségek szerint előremutató, de még nem minden téren elégséges mérték.
A kormány február végéig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben. Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági konzultációt kezdeményez az érintett településekkel. Azt várja tőlük, hogy az átvállalt hitelekért cserébe szervezőként kapcsolódjanak be a helyi gazdaság élénkítésébe.
Az ideihez képest a 2014-es költségvetési törvényjavaslatban nincs pluszforrás az önkormányzatoknak, a többletként megjelenített mintegy 60 milliárd forint ugyanis egyes működési feladatokhoz kapcsolódó korrekció - közölte a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.
Gondolja újra a kormányzat a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a terület- és településfejlesztésre fordítható ezermilliárd forint elosztását, mert a nagyvárosok kevés forrást kapnának ellátott feladataikhoz mérten – ezt javasolja a Megyei Jogú Városok Szövetsége.
„Az önkormányzati feladatok támogatása közelebb fog állni a valósághoz és a tényleges kiadásokhoz fog igazodni – mondta a jövő évi büdzsé tervezetéről Tállai András, a Világgazdaság önkormányzatokról szóló konferenciájának előadója.
Maradt még az önkormányzatoknál olyan tartozásállomány, amelyre a korábbi konszolidáció nem terjedt ki, ezek tekintetében a kabinet nem zárja ki a további konszolidáció lehetőségét - mondta a Belügyminisztérium szakállamtitkára.
A jövő évi büdzsében közel ugyanannyi állami támogatás jut az önkormányzatok szociális juttatásaira és ellátásaira, mint az idén, jelentősebben egyedül a gyermekétkeztetés támogatása növekszik. Az egy főre vagy tevékenységre szánt keretek nem változnak. Ez a kistelepüléseknek okoz majd gondot, mivel már az idén is ki kellett pótolni a juttatásokat és az ellátásokat.
Novemberben folytathatják az e-útdíj-rendszer finomítására, a terhek kompenzálására irányuló tárgyalásaikat a közúti fuvarozók a kormánnyal. Amennyiben a fuvarozók eredménnyel járnak, az önkormányzatok újra hoppon maradhatnak, ha számukra a kabinet a terven felüli útdíjbevételekből nem nyújt ellentételezést.
A jövő évi büdzsében 67 milliárd forinttal többet szánnak az önkormányzati szektorra, a települési szövetségek szerint azonban nincs jelentős változás a gazdálkodásukban, több területen is forráshiány lehet.
Jövőre mintegy 60–80 milliárd forint értékű fejlesztést végezhet el az a mintegy 1200 település, amely nem vett részt az adósságkonszolidációban. Kompenzációjukra 10 milliárd forintot terveznek a 2014-es büdzsében.
Egyre jelentősebb bevételt ér el a Fővárosi Vízművek a nemzetközi piacon. Ez már csak azért is különleges, mert a cég neves nyugat-európai cégek ellen tud nyerni távol-keleti piacokon – és cseppet sem mellékesen hazai szellemi tudást is exportál ily módon. Haranghy Csaba vezérigazgató optimizmusát az idei tényszámok is igazolják: az év első hét hónapjában az un „egyéb árbevétel” 3, év végéig 5 milliárdra nő az export révén. Jövőre ezt dupláznák.
Jövőre nagyobb összeget terveznek a költségvetésben a gyermekétkeztetésre és a nyári szociális étkeztetésre is. Korábban ki kellett egészíteni ennek a feladatnak a finanszírozását, mivel az önkormányzatok számára nem volt elegendő a központi forrás. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az emelt összeg sem elegendő az önkormányzatoknak a gyermekétkeztetés finanszírozására.
Lehetővé tenné nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztési cél érdekében a nemzeti vagyon térítésmentes átruházását az állam, önkormányzat, illetve állami tulajdonú cég részére a fideszes Kósa Lajos.