A tömegközlekedést naponta használók aránya a járvány előtti 49 százalékról 37 százalékra csökkent a fővárosban, míg a tömegközlekedést teljesen elkerülők száma öt százalékról kilenc százalékra emelkedett.
Vírus
Miután a kormány bejelentette, hogy a munkáltatók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóiknak a munkavégzés feltételeként, a polgármestereknek is dönteniük kell arról, hogy ezt elrendelik-e a hivatalaikban és az önkormányzati fenntartású intézményekben.
Az ATV Híradónak nyilatkozó szakszervezetek szerint amennyiben az állam és az önkormányzatok valóban előírják az oltási kötelezettséget, a vasúti és az autóbuszos közlekedés leáll Magyarországon. A munkavállalalói érdekképviseletek vezetői szerint nincs akkora tartalék a rendszerben, hogy a működés fenntartható legyen.
Egy londoni elemzőintézet öt szempont mentén értékelte a világ nagyvárosainak járványkezelési taktikáit.
A folyamatosan romló fertőzöttségi adatok miatt október 25-től kötelezővé teszi a maszkviselést a kazincbarcikai városvezetés a helyi polgármesteri hivatalban, a városi holdingnál, a Kazincbarcikai Összevont Óvodák tagintézményeiben, a Védőnői Szolgálatnál, továbbá a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ egységeiben.
Karácsony Gergely pénteken levélben fordult a kormányhoz, hogy a romló járványadatok miatt vezessék be ismét a zárt terekben a maszkviselést, vagy ha azt nem tartják szükségesnek, akkor a belügyminiszter tegye lehetővé, hogy a főváros bevezethesse a BKV járatain. Az ATV úgy értesült, a kormány egyelőre nem vezeti vissza a maszkviselést, mert „a védekezés már oltásalapú".
Aláírásokat gyűjtenek a háziorvosok, miután az operatív törzs elrendelte, hogy a felső légúti tünetekkel orvoshoz fordulók mindegyikénél végezzék el az antigén gyorstesztet a rendelőjükben.
A Regőczi Alapítvány a koronavírus-járvány miatt árván maradt gyerekeket és családjaikat az állami, önkormányzati és karitatív intézményrendszer résztvevőivel szoros együttműködésben tudja hatékonyan, célravezetően segíteni.
Október elején kezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása, az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Az ország déli és keleti megyéiben a vakcinát tartalmazó csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a területre.
A nagyobb kórházak többségében 10-20 olyan alkalmazott volt, aki múlt hét szerdáig nem volt beoltva.
Megszerezte és Facebook-oldalán közzétette Szél Bernadett országgyűlési képviselő a védettségi igazolványok kiadásával kapcsolatos adatokat a Fővárosi Kormányhivataltól. Az adatokból kiderül: a legnagyobb immunizáció lakosságarányosan megyei / fővárosi bontásban Budapesten látható, közben pedig van olyan település, ahol a lakosság alig 5%-a rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
A járvány még inkább visszavetette az egyeztetési folyamatokat, az érdekképviseletek és a döntéshozók közötti párbeszédet, pedig itt az újabb felvetés, amiben ez nagyon fontos lenne – mondta a Szabad Európának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné arra reagált, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt javasolja a kormánynak, egyes munkakörökben tegye kötelezővé a koronavírus elleni oltást.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a TÖOSZ Pest Megyei Tagozata „A koronavírus járvány kommunikációs és szervezeti hatásai az önkormányzatokra” témában konferenciát rendezett erdőkertesi Faluház és Könyvtárban.
A kormány bejelentése alapján a legújabb oltási kampányban a háziorvosok akár személyesen is felkeresik azokat a 60 év felettieket, akik még nem oltatták be magukat. A háziorvosok értetlenül állnak a döntés előtt, és nem látják a logikát a védettségi igazolvány kiüresítésében sem, ha a kormány tényleg magasabb átoltottságot szeretne.
Budapesten 60 százalékos az átoltottság, Borsodban és Szolnok megyében nem éri el az 50 százalékot – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Miniszterelnökség küldött el a 444.hu-nak.
Hétfőn már beszámoltunk arról, hogy a K-monitor adatigénylése alapján kiderült néhány adat a koronavírus áldozatainak területi eloszlásáról, egy másik adatsorral összevetve úgy tűnik, a szegény vidékeken, ahol az egészségügyi ellátáshoz is nehezebb hozzáférni, sokkal nagyobb eséllyel haltak meg a fertőzöttek.
Az Emmi elárulta, hogy az oktatási-nevelési intézmények hány százalékában él korlátozás.
A K-Monitor közérdekű adatigényléssel jutott hozzá ahhoz az adatsorhoz, amely megmutatja, hogy az egyes magyarországi településeken hány áldozata volt a koronavírusnak március 4-ig.